Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul arra a problémára, hogy Magyarországon a nyugdíjak inflációhoz kötött emelése nem garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését.
Ez a tendencia veszélyezteti a nyugdíjasok vásárlóerejét, ami végső soron a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezethet.
Magyarországon a nyugdíjemeléseket az adott év inflációs rátája alapján határozzák meg. Ez a rendszer elvileg azt a célt szolgálja, hogy a nyugdíjak megőrizzék reálértéküket, vagyis az emelés kompenzálja az áremelkedéseket.
Azonban ez a megközelítés nem veszi figyelembe az országos nettó átlagkeresetek növekedését, amely jelentős hatással van az életszínvonalra.
Az infláció és a nyugdíjak dilemmája
A nyugdíjasok relatív elszegényedése elkerülhetetlenné válik minden olyan évben, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése meghaladja az infláció mértékét.
Az emelés csak az adott évi inflációhoz igazodik, miközben a nettó keresetek növekedését nem veszi figyelembe a nyugdíjemelés mértéke.
2024-ben például a várható nettó keresetnövekedés 10%-os volt, ami kétszerese a becsült 5%-os inflációnak. Ez az eltérés azt jelenti, hogy bár a nyugdíjak névleges értéke nő, azok vásárlóereje csökkenhet a dolgozói keresetekhez képest.
A valóság és a statisztikák közötti különbségek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 júliusában az infláció mértéke 4,1%-ra csökkent, ami alapján a januárban végrehajtott 6%-os nyugdíjemelés elegendőnek tűnhetett.
Azonban az alapvető élelmiszerek áremelkedése, mint például a cukor, liszt vagy sertéshús, jóval meghaladta ezt a mértéket, ami miatt a nyugdíjasok mindennapi kiadásai jelentősen nőttek.
Ez a helyzet tovább rontja a nyugdíjasok helyzetét, akik a boltban tapasztalt árak alapján úgy érezhetik, hogy nyugdíjuk nem tart lépést a valós költségekkel.
Az idei évben már nem várható további nyugdíjemelés, mivel a költségvetési törvényben előre becsült infláció alapján meghatározott emelést az év közbeni adatok alapján nem korrigálják.
A következő nyugdíjemelés csak 2025. január 1-jétől léphet életbe, ami további kihívást jelenthet a nyugdíjasok számára, különösen, ha az infláció újra gyorsul.
Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel a nyugdíjemelési rendszer hosszú távú fenntarthatóságával és hatékonyságával kapcsolatban, valamint a nyugdíjasok anyagi biztonságának megőrzésével kapcsolatban Magyarországon.
