Augusztustól jelentősen szigorodtak a közlekedési szabályszegések büntetései Magyarországon, és most újabb emeléseket jelentettek be.
A Magyar Közlöny július 31-én megjelent bejelentése szerint augusztus 16-tól további súlyos szankciókra számíthatnak azok, akik megszegik a KRESZ előírásait, különösen a gyorshajtás terén.
Drágul a gyorshajtás büntetése
A legfrissebb módosítások értelmében a gyorshajtásért kiszabható bírságok összege tovább emelkedik. Míg tavaly szeptemberben a gyorshajtás minimális büntetése 39 ezer forintra nőtt, augusztus 16-tól már 50 ezer forint lesz az alsó határ.
Ez az összeg az objektív felelősség hatáskörébe tartozó szabálysértések esetében érvényes, amely 2008 májusától van érvényben Magyarországon.
A gyorshajtásért kiszabható bírságok sávosan növekednek, a konkrét túllépéstől függően:
- 58 500 forint helyett 70 000 forint,
- 78 000 forint helyett 100 000 forint,
- 117 000 forint helyett 140 000 forint,
- 169 000 forint helyett 210 000 forint,
- 260 000 forint helyett 312 000 forint.
A legmagasabb kiszabható büntetés pedig az eddigi 390 ezer forintról 468 ezer forintra emelkedik.
Az objektív felelősség elve alapján az üzembentartó, tehát a jármű tulajdonosa felelős a járművel elkövetett bizonyos közlekedési szabálysértésekért, függetlenül attól, hogy ki vezette az autót.
Ez különösen igaz a gyorshajtásra, amikor a megengedett sebességet lakott területen belül legalább 15 km/órával, lakott területen kívül pedig 20 km/órával meghaladják.
Korábban a szabálysértések esetén a rendőrség levélben kereste meg az üzembentartót, hogy nyilatkozzon, ki vezette a járművet. Azonban a magyar törvények lehetőséget adtak arra, hogy az üzembentartó megtagadja a terhelő vallomást családtagjaira nézve, így sok esetben senki sem fizette meg a bírságot.
2008 óta azonban az objektív felelősség alapján az üzembentartónak kell fizetnie, kivéve, ha bizonyítja, hogy a járművet más vezette.
További szigorítások
A gyorshajtás büntetése mellett augusztus 16-tól több más szabálysértés büntetési tétele is emelkedik. Ezek közé tartozik például a leállósávon való szabálytalan közlekedés, a behajtási tilalom megsértése, valamint a biztonsági öv használatának elmulasztása.
A kormány célja a szigorításokkal a közúti közlekedés biztonságának növelése és a szabálykövető magatartás elősegítése.
Az új szabályok életbe lépése után várhatóan még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a sofőröknek a KRESZ betartására, hiszen a szabályszegésért kiszabott bírságok komoly anyagi terhet jelenthetnek.