Müller Sándor életének és pályafutásának emlékezetes momentumait idézte fel a magyar futballrajongók számára, miután az egykori Vasas és magyar válogatott középpályás eltávozott közülünk.
Müller Sándor 1948. szeptember 21-én látta meg a napvilágot Budapesten, és a futball világában hagyott nyomot évtizedeken át.
Először a III. kerületi klubban kezdte pályafutását, majd 1968-ban a Vasashoz igazolt. A piros-kékek színeiben összesen 318 mérkőzésen lépett pályára és 56 gólt szerzett. Egyik legemlékezetesebb találata a Ferencváros ellen született 1975. május 19-én az Üllői úti stadion avatóján, amikor a Vasas 1–0-ra győzött.
Klubszinten legnagyobb sikere az 1976/77-es bajnokság megnyerése volt, mely azóta is a Vasas utolsó bajnoki címe. Bár 1970-ben már bemutatkozott a válogatottban, évekig nem számoltak vele, de az 1982-es világbajnokság selejtezőin visszaszerezte helyét a csapatban, és ott volt Spanyolországban is. Az utolsó válogatott mérkőzését Belgium ellen játszotta.
Müller Sándor az egyik első magyar futballista volt, aki legálisan külföldre szerződhetett az 1940-es évek vége óta. Antwerpen és a Hercules Alicante után visszatért a Vasashoz, majd rövid ideig Ausztriában is játszott.
Az egykori futballista egészségügyi problémákkal küzdött élete utolsó éveiben, szívműtéten, agyvérzésen és érszűkületen esett át, melynek következtében lábujjait is levágták.
Müller Sándor távozásával az 1982-es világbajnokság magyar válogatottjából már Mészáros Ferenc, Tóth József és Törőcsik András is eltávozott közülünk, hagyva hátra a magyar futball történelmének emlékezetes pillanatait.
