“Szomorú szívvel írom le, hogy Márti, Mártuska, Márta, Mama, Márta néni néven szólított édesanyám váratlanul befejezte földi pályafutását.
Nehéz és küzdelmes élete volt, de nagy adománya, a humorérzéke az út végén sem hagyta cserben, és az élet iránti rajongás akkor sem halkult el benne, amikor már nem élhetett teljes életet.
“Segítette őt a tudat, hogy nemcsak a családja szerette, de tízezrek zárták szívükbe távolról, láthatatlanul. Tudom, hogy nem halunk meg addig, amíg emlékeznek ránk, és tudják a nevünket.
Biztos vagyok benne, hogy a Mama még hosszú évtizedekig él majd sokunk emlékezetében Kérem a sajtó munkatársait, hogy engedjék nyugodtan gyászolni a családunkat! Köszönöm.“
Geszti Péter tavaly szeptemberben beszélt a Blikknek az édesanyjáról, az ország Márta nénijéről, akkor azt mondta:
“Csendesen, jó hangulatban telnek a napjai. Kezd már kicsit feledékeny lenni, egyre inkább a régi emlékei maradnak a számára, és ezzel párhuzamosan érzem, hogy még nagyobb lett benne a szeretete irántam.
Tizenötödik éve, hogy alig tud kijönni a lakásból, járókerettel is nehezen mozog, de megmaradt a pozitív energiája, szinte sosem panaszkodik. Én pedig igyekszem jelen lenni az életében, hetente többször meglátogatom, és gyakorlatilag minden nap beszélünk.”
