Egyéni vállalkozók százezrei láthatják kárát a kormány új adójavaslatának: jelen állás szerint a főállású egyéni vállalkozókon kívül a mellékesben, többes jogviszonyban dolgozóknak is fix járulékot kell majd fizetniük, ami havonta 22 ezer, éves szinten pedig 263 ezer forint plusz terhelést jelent majd számukra.
A most benyújtott adótörvény-módosításban az szerepel, hogy 2025-től minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kell a kötelező minimum járulékot megfizetnie – írja a Magyar Narancs.
A lap kiemeli: ez eddig is így volt a főállású vállalkozók esetében, akik számára könnyítés lesz, hogy 2025-től megszűnik az emelt járulékalap, így csak a minimálbér után kell majd szochót fizetniük, nem pedig a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után. Aki azonban akar, magasabb összeget is fizethet. Fontos továbbá, hogy megszűnik a vállalkozói kivét is, így a vállalkozói jövedelem után az általános szabályoknak megfelelően kell majd adózni.
Kellemetlen változás
Aminek azonban sokan nem örülnek majd, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben kötelező fizetnivalójuk lesz jövőre az úgynevezett többes jogviszonyban működő vállalkozóknak is. E jogviszony kapcsán azokról a vállalkozókról beszélhetünk, akik más módon már biztosítottak, mivel valahol főállásban dolgoznak vagy éppen azért, mert a vállalkozásukat csak mellékesen űzik. A biztosítotti státuszuk ez esetben rendezett, csakúgy mint a tanulóknak, a gyeden vagy gyesen lévő édesanyáknak vagy éppen a katonáknak.
2025-től azonban változik a helyzet: a melléktevékenységben vállalkozóknak havonta a minimálbér 30 százaléka után mindenképpen meg kell majd fizetniük a járulékterheket, így a tb-t és a szochót is, amelyek együtt 31,5 százalékos terhelést jelentenek. Ez az összeg a minimálbér 30 százaléka után jelenleg 22 ezer forint, ám egészen biztosan több lesz majd, mire életbe lép a szabályozás.
Ezt az összeget – éves szinten jelenleg 263 ezer forint – abban az esetben is be kell fizetniük az érintetteknek, ha nem származik bevételük.
Ha pedig keletkezik bevételük, akkor a megállapított jövedelem után további adókat és járulékokat kell fizetniük. Ez az adóalap a tételes költségelszámolást választó vállalkozók esetében értelemszerűen a költségekkel csökkentett összeg, az átalányadózók esetében pedig a jogszabály értelmében alkalmazott költséghányad alapján számított összeg – írja a lap, amely úgy fogalmaz: a katánál az volt a deal, hogy az adót be kellett ugyan fizetni, de egyéb feladat és kötelezettség már nem volt, nem igényelt a katázás sem könyvelőt, sem egyéb adminisztratív feladatot. Ez pedig kisebb bevétel mellett senkinek nem éri meg.
Érdemes tudni, hogy a korábbi katások jellemzően átalányadózók; ők nem tudnak sok költséget elszámolni, mert jellemzően szellemi munkát, szolgáltatást végeznek. Az átalányadózással 40 (egyes speciális szakmák esetében 80 és 90) százalékos költséghányad megállapítását engedi a törvény, azaz úgy veszi, hogy a bevétel 40 százaléka valamiféle költség, adót csak a bevétel 60 százaléka után kell fizetni. De ezt is csak akkor, ha az éves bevétel meghaladja a 2 millió forintot.
Ennyire fáj majd
A helyzet lényegében a következő lesz: a mellékállású egyéni vállalkozóknak 22 ezer forint járulékot kell majd fizetniük havonta, szemben a mostani nulla helyett. Abban az esetben, ha éves bevételük meghaladja a 2 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után szja-t és járulékokat is kell majd fizetniük.
Vegyünk egy példát:ha havonta 200 ezer forint a bevétele a mellékállású vállalkozásnak, akkor túllépi az említett határt, így egész évre az eddigi 22 ezer forint adó és járulékfizetés helyett 280 ezer forintot kell fizetnie, ez pedig több mint tízszeres tehernövekedés. – olvasható a Blikken.
