Fontos eleme a nyugdíjszámításnak az úgynevezett valorizációs szorzó, amely az adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának egyik, szinte legfontosabb összetevőjét határozzák meg.
Ezek a számok az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak, azt viszonyítják az érvényes KSH-átlagkereset adataihoz. Ezt minden évben, ha változik az átlagkereset, korrigálják.
A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben kapott fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez.
Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot.
Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan nem lehet alapja az mostani nyugellátás kiszámításának.
A KSH legfrissebb (2023.szeptember 25-én közzétett) kereseti gyorstájékoztatója tükrében a 2023. január-július hónapban mért nettó átlagkereset nominális növekedése 13,9% volt 2022. azonos időszakához képest – írja a nyugdijguru.hu.
Jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat.
A szakportál úgy számol, a 2023. január-július havi kereseti adatok alapján 2024-ben akár 13,9%-kal növekedhetnek a valorizációs szorzók, így nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.
