Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. A magyar államfő egy közleményben jelentette be, hogy az országgyűlés által elfogadott törvényt csütörtökön aláírta, továbbá elrendelte annak kihirdetését. Most a Magyar Közlönyben jelentek meg a részletek.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt az országgyűlés elfogadta. A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett ‘státusztörvény-tervezet’ leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek. Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta. Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét, és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját
– áll a közleményben.
Íme, a Magyar Közlönyben megjelentek:
A státusztörvény szerint a pedagógusok szabadsága az eddigi 46 napról 50 napra emelkedik. amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet. A státusztörvény azt is kijelenti, hogy „a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár”. Ez pedig alapszabadságból, szülői szabadságból, apasági szabadságból áll.
Az a pedagógus, akinek unokája születik, a születés utáni második hónap végéig 5 munkanap pótszabadságot igényelhet. Az első házasság után szintén 5 napot kapnak pótszabadságként, de az a házasságkötéstől számítva két hónapig vehető igénybe.
Szintén 5 nap pótszabadság jár azoknak, akik megváltozott munkaképességű személyek, fogyatékossági támogatásra jogosultak, illetve vakok személyi járadékára jogosultak.
A szabadságot a munkáltató az iskolai szünetben, óvodában a július 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban adja ki. A betegszabadságból évi 15 nap adható ki.
Módosul a tanárok illetménye is
A Magyar Közlönyben közzétették, hogyan változik a tanárok illetménye.
A pontos összeget több szempont alapján határozzák meg: így például az iskolai végzettség, a szakképzettség, a szakmai gyakorlaton töltött idő, az idegennyelv-ismeret, a többletfeladatok mértéke, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma. Az is számít, mennyire van hiány az adott tanárból.
A pedagógus számára tartós helyettesítésért a kormány rendeletében meghatározott többlettanítási óradíj jár
– írják a Magyar Közlönyben.
Mi a helyzet az átvezényléssel?
A státusztörvény kimondja, hogy a pedagógus átvezényelhető másik intézménybe, de két feltételnek teljesülnie kell: az egyik, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, a másik pedig, hogy meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulására is szükség van.
A törvény szerint a munkáltató betekintést kap a pedagógusok laptopjába és számítógépébe.
Mikor lép életbe?
A státusztörvény szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig megkapják az érintettek. A pedagógusok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. között tehetnek nyilatkozatot, amit írásba kell foglalni. Ha a határidőt elmulasztják, az jogvesztéssel jár. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő. Egyházi és magánintézményekben felmondási idő van, de ebben az időszakban munkavégzési kötelezettség nincs. – írja a Blikk.
