Június elején fogadta el a parlament a családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló úgynevezett salátatörvényt, amelynek rendelkezései fokozatosan lépnek hatályba.
Az új törvény egyes rendelkezéseit júliustól 1-jétől, míg a többit szeptember 1-jétől, 2024. január 1-jétől, 2024. július 1-jétől, illetve bizonyos szakaszait csupán 2025. január 1-jétől kell alkalmazni – írja azt ado.hu portál.
A törvény azért született, hogy az adminisztratív terheket csökkentsék, ezért ennek érdekében a rendszer egyszerűsítésére törekszenek, melynek végső célja, hogy a családok könnyebben és gyorsabban jussanak hozzá a támogatásokhoz.
A salátatörvény következtében a tanulói és hallgatói jogviszony igazolásának kötelezettsége is csökken, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása automatikussá válik bizonyos esetekben – olvasható a portálon.
Így változik az ügyintézés menete
Az eddigi kérelemre induló eljárás helyett a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) megállapítása hivatalból induló eljárás keretében fog történni azon szülő esetében, aki gyermeke után gyedre volt jogosult és a gyermekgondozási díjra való jogosultság a gyermek 2., ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltésével szűnt meg.
A Ptk. szülői felügyelettel kapcsolatos változásai miatt módosul a családi pótlék 50-50 százalékos megosztásáról szóló szabályozás, azért, hogy a külön élő szülők egyike is benyújthassa a megosztás iránti kérelmet. Így a vér szerinti apa is jogosulttá válhat az anyasági támogatásra, ha az anya elhunyt az igénylés előtt, és az apa gondoskodik a gyermekről.
Továbbá a Magyar Államkincstárnál bevezetett fejlesztés lehetővé teszi, hogy ügyfélkapus tárhelyre küldjék az eljárás során keletkező hivatalos iratokat akkor is, ha az eredeti kérelem papíralapú volt, de csak akkor, ha az ügyfél rendelkezik ilyen elérhetőséggel, és nem zárta ki a kapcsolattartás ezen formáját.
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény módosítása
A salátatörvény módosítása azt a tényt ülteti át a gyakorlatból, hogy mivel a nevelésbe vett gyermekekkel és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkkel kapcsolatos adatok a Magyar Államkincstár nyilvántartásában találhatók, ezért nincs szükség papíralapú vagy Excel-fájl formájú adatszolgáltatásra a jegyzőktől, a járási hivataloktól, a gyermekvédelmi szakszolgálatoktól vagy a szülőktől. Ezen adatszolgáltatások helyett a nyilvántartásból származó elektronikus adatátvitellel és feldolgozással történő országos adatszolgáltatás alkalmazható.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása
A nemzeti köznevelésről szóló törvény ezen módosítása kimondja, hogy a tankötelezettség alatt (vagyis annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti) a tanulói jogviszony igazolása nem kérhető a tanulótól, kivéve a törvényben vagy a kormányrendeletben meghatározott eseteket. A tankötelezettség lejártát követően a tanuló diákigazolvánnyal igazolhatja jogviszonyát, amennyiben az szükséges. Bírósági vagy közigazgatási eljárásban az érintett szervek az Oktatási Hivatalhoz fordulhatnak a tanulói jogviszony igazolásáért.
A salátatörvény rögzíti, hogy érettségi vizsgajelentkezés és középfokú felvételi vizsga értékelése ellen fellebbezésnek van helye, és a másodfokú hatóság a döntését elektronikusan és postai úton is közli az illetékes hatósággal és az iskolával.
A nemzeti felsőoktatási törvényben is rögzítésre kerül, hogy
a hallgatói jogviszony – meghatározott kivételekkel – érvényes diákigazolvánnyal igazolható.
