Egyre fenyegetőbb a helyzet, félő, hogy az immáron több mint egy esztendeje tartó ukrán–orosz háború esetleg túllép a két ország határán.
A brüsszeli Politico című lap szerint a katonai vezetők idén tavasszal nyújtják be frissített regionális védelmi terveiket, amelyek arról szólnak, hogyan képes a szövetség megvédeni közel egymilliárd állampolgárát.
Egyes tisztviselők szerint 300 ezer NATO-katonára is szükség lehet ehhez. A balti államok, vagyis Észtország, Lettország és Litvánia mellett Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, Románia is olyan ország lehet, ahová ezeket a gyorsreagálású katonai egységeket küldenék.
– Egyelőre ez csak terv, amiről a nyári NATO-csúcson születhet döntés Litvániában – szögezte le lapunknak Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint, ha erről valóban határoznak, az egyes tagországok kiszámolják, “ki hány katonával tud beszállni”, ezt követően ajánlják fel a segítségüket.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a 300 ezer önmagában óriási szám, hatalmas logisztikai, anyagi és diplomáciai megterhelést jelentene Amerikának, valamint Európának.
– Az Egyesült Államok értelemszerűen úgy van vele, az orosz-ukrán háború inkább kontinentális probléma, ezért ebben aktivizálják magukat az európai NATO-tagok. Ám a gyakorlatban sem arról lenne szó, hogy a szövetség a katonákat az orosz határhoz vezényelné, hanem a táborokban, a gyakorlótereken várnák az utasításokat a saját országukban.
Arról van szó, hogy egy adott évben hány katonát tudnának készenlétben tartani. Ez a készültség az oroszoknak szóló elrettentés, azt bizonyítja, jelen vagyunk NATO-ként és megvédünk titeket, ha kell.
Ráadásul ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az egy évre készültséget adó erő mellett lesz, amelyik tényleges mozgósításra is felkészült, és egy harmadik, amelyik éppen leadja a készültséget – minden misszióban ez a normális vetésforgó, a katonákat hathavonta ily módon cserélni kell.
A szakértő nem véletlenül utalt arra, mekkora anyagi és koordinációs kihívást jelentene ez. Van ország, ahol további toborzásra, képzésre lenne szükség – az új haditechnikai eszközöket is meg kell tanulni használni –, és fegyverre, lőszerre, felszerelésre, ami rengeteg pénz. A NATO-nak ezért sincs állandó, saját hadserege.
– A készültség alapvetően azt jelenti, hogy megvan minden olyan eszköz, amivel egy adott méretű egységhez rendelt küldetést teljesíteni lehet. Egy tüzérzászlóaljnak például évente meghatározott számú lőgyakorlaton kell részt vennie, hogy a készültségi szintje megmaradjon – fejtette ki a Politicónak az amerikai hadsereg volt európai parancsnoka, Ben Hodges.
Alapesetben a NATO úgynevezett Reagáló Erői (NRF) vannak folyamatos, éves készültségben, amit 2002-ben hoztak létre. Ennek a létszámát a Krím 2014-es elfoglalása után háromszorozták meg 40 ezer fősre, ebbe Magyarország egyébként jellemzően alacsony létszámú, 10-20 fős csapatokat küld. – írja a Blikk.
