Az elemző szerint nagyrészt Kínán múlhat, hogy a benzin és dízel ára egekbe szökik-e az év második felében.
Ha a világpiaci folyamatok a várakozások szerint alakulnak, a magyar kutakon megjelenhet a 800 forint fölötti literenként árazás mind a benzin, mind a dízel esetén – nyilatkozta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a Világgazdaságnak.
A kínai gazdaság 2023 második felére lábalhat ki az éppen berobbant Covid-járvány okozta gödörből. Nem szimpla kilábalást jósolnak, hanem éles visszapattanást. Ha ez ténylegesen bekövetkezik, azt körülbelül úgy kell elképzelni, mint amikor egy utasszállító repülőgépen felszálláskor a gázkart ütközésig tolja a kapitány.
Kína a világ legnagyobb energiaimportőre, ha kinyit, egyszerűen felszippantja a nyersanyag-kapacitásokat. Csak olajból napi 11-12 millió hordót hoz be, kőszénből pedig évi 300 millió tonnát. Mindez tehát olyan keresletet generál, amely a csillagos égig löki fel az árakat, a száz dollár feletti olajár bőven benne van a pakliban.
Alapvetően tehát a nyersanyag oldalán mutatkozó kockázat miatt kell számolni azzal a forgatókönnyvel, hogy középtávon nagyságrendekkel drágulhat a tankolás itthon is. Vannak más tényezők is, de ezeket kisebb súlyúnak látja Pletser Tamás. Ilyen például, hogy februártól életbe lép az uniós embargó a finomított orosz olajtermékekre. Ennek lehet hatása az európai árakra, hiszen Oroszország a kontinens legnagyobb olajtermék-beszállítója. De az is látszik, hogy erre a helyzetre készülnek a piacokon, és készletet halmoznak fel. Ráadásul a globális iparban is olyan fejlemények várhatók, amelyek tovább enyhítik az orosz kiesés rizikóját: ugyancsak a második fél évben a Közel-Keleten több finomítót is átadnak, amelyek kifejezetten az európai exportra termelnek. Kínában pedig frissen növelték az exportkvótákat, mert a Covid terhelte gazdaság most nem képes felvenni a rendelkezésre álló lefinomított mennyiséget. A felszabaduló mennyiség szintén Európába áramolhat.
Akárhogy is, azt a prognózist is érdemes szem előtt tartani, hogy a dízel nagykereskedelmi ára tartósan magas marad, illetve tovább nő a hordónkénti nyersolajhoz képest. A kettőnek a különbsége az elmúlt 25 évben soha nem haladta meg a 25 dollárt, jellemzően 10-15 dolláron alakult. Ehhez képest tavaly volt olyan nap, amikor 80 dollár fölött volt, és jelenleg túl van az 50 dolláros szinten.
Ez egy kimondottan magas árrés, amelyet tovább szélesíthet, hogy az orosz olajtermékek kiesésével megnőnek a szállítási útvonalak. Ez a helyzet a finomítóknak persze kedvez, de a fogyasztóknak korántsem.
Az üzemanyagárakat nemcsak a nyersanyagpiac mozgatja, hanem az árfolyamoldal is, főleg a dolláré. Az Erste Bank elemzője ennek kapcsán úgy értékelt, hogy itt nagy bizonytalanságokat nem lát.
A kormányzat és a jegybank minden eszközzel védi a forintot attól, hogy a 400-as küszöb fölé menjen az euróval szemben, a dollár-forint árfolyam csúcsán pedig túl vagyunk. Ennek kapcsán jó hír, hogy az amerikai infláció lassul.
Megjegyezte, hogy bár konszenzus van a kínai gazdaság gyors feltámadásáról, ami könnyen lehet, hogy valóban beigazolódik, ám a Covid mellett is van jó néhány strukturális probléma, amely lassíthatja a folyamatot. Megemlítette az ingatlanpiaci helyzetet és a belpolitikai feszültséget is.
Az viszont tény, hogy az üzemanyagárak szempontjából a magyar autósok nagymértékben Peking kezében vannak.
