Elképesztő lépésekre szánhatja el magát a kormány az egészségügyet érintő egyre nagyobb problémák orvoslására. Egy tervezet szerint megyénként csak egy kórház maradna, járásonként pedig mindössze egy háziorvosi ügyelet. Ezáltal ezernél is több háziorvosi praxis szűnhet meg.
Az állami egészségügy gyengélkedése egyre inkább a magánkórházakba tereli a betegeket, amelyek hatalmas tempóban fejlődnek és elszívják az állami szférától a munkaerőt.
Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy egyre nagyobb orvoshiánnyal küzdenek az állami kórházak, hanem azt is, hogy emiatt sokkal jobban megnőtt a műtétre várók listája.
Ezt valahogy kezelnie kell az államnak, így kormányzati előterjesztésben készítettek terveket az illetékesek, hogyan lehetne úrrá lenni az egyre nagyobb káoszon. A tervezet sosem látott módon koncentrálja az egészségügyi személyzetet, von el orvosokat a falvakból és a kisvárosokból, és igyekszik munkára bírni a kórházakat és a szakrendeléseket.
Sőt, még a betegek látogatóit is, mivel a kórházi látogatási rend nagy visszhangot kiváltó átalakítása lehetővé tenné az intézmények számára, hogy előírják: egy beteg egy időben legfeljebb hány látogatót fogadhat.
A beteg megjelölhetne egy hozzátartozót, aki a látogatási időn kívül is bemehetne hozzá, átvéve az ápolási tevékenység egy részét: ételt hoz, megeteti és mosdatja a beteget – írja a valaszonline.hu.
„Az egészségügy megújításához szükséges intézkedésekről” című belügyminisztériumi előterjesztéssel szeretne több és többet dolgozó orvost teremteni a kormány:
– A járóbeteg-ellátásban és a háziorvosoknál létrehoznának egy egységes internetes betegirányítási rendszert, hogy folyamatosan monitorozni tudja az orvosok teljesítményét. Megállapítanának számukra egy elvárt minimumszolgáltatást.
– Az egészségügyi szolgáltató esetlegesen 20 százalékkal csökkenthetné az orvos alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem érné el a kívánt követelményeket.
– Jelenleg a várólista-csökkentési programban a kórházak önkéntesen vesznek részt, ez a jövőben változna, és az is, hány beteget kell ellátniuk. Minden intézmény számára megjelölnék, mennyi a „norma” (a minimál bázis beavatkozási szám), hány műtétet kellene elvégezniük.
– Amennyiben egy kórház nem teljesítené a számára előírt műtéti számokat, akkor a biztosító a finanszírozás elvonásával szankcionálhatná – vagyis bezárathatná.
– A nővérek jelentős béremelésben részesülnének januártól – vagy júliustól, két dátum is szerepel az anyagban –, de némi óvatosságra int, hogy ennek költségigénye az alapbérek esetén meghaladná a 131 milliárd forintot. Jelenleg a kórházak villany- és gázszámlájára sincs nagyon pénz…
– „Kórházat nem zárunk be” – rögzíti az anyag. A jövőben megyénként egy kórház marad, az összes többi ennek telephelyeként működik majd, és lényegében egy egészségközpont feladatait látja el. Vagyis főleg egynapos sebészeti ellátást nyújt majd, a nagyobbaknak a szülészet mellett lesz egy kis belgyógyászata is, de a bonyolult műtéteket a megyeközpontban végzik el, és oda koncentrálják az orvosi és a jól képzett szakdolgozói személyzetet.
– Kik dolgoznának az egészségközpontokban? A megyei intézményből kirendelt orvosok, teljesítményüket 80 százalékban a megyei kórház határozza majd meg. Mindez jelentősen koncentrálja az orvosokat, de aligha teszi örömtelivé a munkát, hogy például Győrből egyik nap Sopronba, másik nap Mosonmagyaróvárra vagy Csornára rendelik ki őket.
– Az egészségközpontokban dolgoznak majd ügyeleti időben a háziorvosok is, a járási központok egyik feladata ugyanis az ügyeletszervezés lesz. Járásonként egy háziorvosi ügyeleti központ lesz, ahol a háziorvos fogadja az összes beteget, akik a normál napi rendelési idő után jelentkeztek.– Háromszintű lesz az alapellátás: nyolctól délután négyig a háziorvos a rendelőjében dolgozik, négytől este tízig beosztható a járási egészségközpontba, ahogy hétvégén és ünnepnapokon is. A javaslatból az olvasható ki, hogy este tízig „normál” panaszokkal is felkereshető lesz a járási központban rendelő háziorvos, nem csak sürgősség esetén.
