Miniszterelnöki beszéddel kezdődik az Országgyűlés őszi szezonja. Orbán Viktor azonban nemcsak a két ülősszak közötti kormányzati intézkedésekről számol majd be, kérdéseket is lehet feltenni neki, amelyeket ígérete szerint válogatás nélkül meg is válaszol majd.
Az elhunyt képviselőkre való emlékezés után Orbán Viktor lépett a pulpitusra, és belekezdett a beszédébe:
“Az elmúlt időszakban sokkszerű hatások érték Európát. A világgazdaságot visszaesés fenyegeti. Tisztelt ház, háború van! A háború a keleti szomszédságunkba zajlik. Mégis, lépésről-lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. Az oroszok és ukránok összecsapása lokális háború lenne, a nyugati szankciók azonban globális háborúvá változtatták az. Az első kérdés: meddig tart ez a háború? Tavasszal sokan még néhány hetes vagy hónapos háborúban reménykedtek: ma már világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítani. Oroszország tartalékai végtelenek pénzben és fegyverben, Ukrajnát az Egyesült Államok és az EU támogatja. Arra kell készülni, hogy ez a háború idén és jövőre is folytatódik.
A magyar álláspont eltér a nyugat álláspontjától, hiszen Ukrajna szomszédja vagyunk. Mi azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk. Minden országnak megvannak a saját érdekei: Magyarország számára a biztonság a legfontosabb.
A háború aggasztja az embereket, de leginkább a háború gazdasági következményei érintik. Az infláció elsősorban, de nemcsak nálunk. 40 éve nem látott infláció száguld az eurozóna országaiban. Láttam már sok válságot, hatalmas inflációt. Két évvel ezelőtt is át kellett élnünk egy gazdasági visszaesést, akkor a világjárvány miatt. Most, 2022-ben a háborúra adott rossz válaszok, a gazdasági szankciók jelentik a problémát.
Az egész kontinensen drasztikusan növekednek az energiaárak, amiért nem a gazdaság, hanem a politikai döntések a felelősek. A földgáz ára áprilisban 100 euró környékén volt. Azonban júliusban elfogadták a szankciókat Brüsszelben, így egy hónap alatt megkétszereződött a földgáz ára, majd újabb egy hónapon belül megháromszorozódott. Az elektromos áram áprilisban 100 euróba került, most 400 és 600 euró között kell érte fizetni, miközben az Egyesült Államokban változatlan maradt. Az energiaárak emelkedése kihat az élelmiszerek árára is. Mondjuk ki nyíltan: ha megszüntetnék a szankciókat, az árak azonnal megfeleződnének, ezzel együtt az infláció is. Amikor ezeket a szankciókat ránk erőltették, a brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték. Azt mondták, ezek az oroszoknak fognak fájni, nem az európai embereknek. Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed! Személyes meggyőződésem, hogy mielőtt a szankciók hosszútávú hatást fejtenének ki, meg kell kérdezni az embereket, hogy mi a véleményük a szankciókról. Ezért indítunk újabb nemzeti konzultációt!
Amíg élnek a szankciók, Magyarország legfontosabb feladata, hogy garantáljuk az ország biztonságos energiaellátását. Kijelenthetem: van elegendő földgáz, van villamosenergia és van kőolaj is. A földgázfelhasználást csökkentenünk kell: ezt kell tennie az államnak és a családoknak is. Magyarország energiafelhasználásának 31 százaléka származik földgázból. Elrendeltük, hogy jövőre ezt 31 százalékra kell levinni. Paks2 megépülése elengedhetetlen. Arra kérem a baloldalt, hogy támogassa Paks1 üzemidő-meghosszabbítását és Paks2 megépítését. Idén több mint ezermilliárd forint maradt a családoknál, lesz nyugdíjprémium, meghosszabbítottuk a benzin- és élelmiszer-árstopot. A magyar kormány adja a legnagyobb segítséget a lakosoknak az Európai Unióban. Németországban az energiatámogatás a család havi jövedelmének 20 százaléka, Ausztriában 6 százaléka, míg Magyarországon 30 százaléka. A kormánynál a magyar családok megsegítése áll az első helyen, után közvetlenül a magyar vállalkozások jönnek. Jelenleg 9400 milliárd forint állami beruházás zajlik Magyarországon, ezeket kivétel nélkül végig is visszük, de újabb beruházásokat a nehéz helyzetre való tekintettel nem kezdünk. Ha a gazdasági helyzet újra kiszámítható lesz, akkor indítjuk újra a most befagyasztott beruházásokat. Ha a brüsszeli bürokraták nem adják oda azt a pénzt, ami Magyarországnak jár, akkor más forrásból szerezzük be a szükséges összeget. Decemberben adjuk ki a 2023-as költségvetés végleges formáját.
Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Ugyanolyan fontos szereplője vagyunk a közösségnek, mint bármely más ország. Ragaszkodunk a hagyományainkhoz, büszke nemzet vagyunk, amely tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott érte. És erre a jövőben is számíthatnak Európában. Ma jobb állapotban fordulunk rá a gazdasági válságra, mint voltunk 2008-ban. Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor. A kormány erős tempót diktál majd a következő hónapokban.”
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szólalt fel először Orbán Viktor beszéde után. Szerinte semmi újat nem hallhattunk a miniszterelnöktől. Azt a kérdést tette fel: ha a magyarok elutasítják a szankciókat, akkor a versailles-i csúcson miért szavazta meg mégis Orbán Viktor ezeket a szankciókat? Miért ez a kettős beszéd? Szerinte már nyíltan támadják a demokratikus választásokat Brüsszelből, a magyar kormány mégis együttműködik az EU-val. Emellett azt is követelte a kormánytól, hogy a rendszerhasználati díjat engedjék el a közszolgáltató cégek.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője azt kérdezte elsőként, hogy mit tett a kormány a háború előtti tíz évben, hogy függetlenítsük magunkat az orosz földgáztól, vagy legalábbis minimálisra csökkenteni azt. Azt is számon kérte, hogy miért nem beszélnek még most sem a kormány részéről a lakóházak szigeteléséről. Azt is megkérdezte, hogy a magyar kormány hogyan viszonyul majd ahhoz, ha teljesen egyedül marad az oroszok iránti szimpátiájával?
Lukács László György, Jobbik képviselője azzal kezdte, hogy szerinte nem a nyugat áll háborúban, hanem Oroszország. Orbán Viktornak pedig ki mondta azt Brüsszelben, hogy a szankciók miatt azonnal véget ér a háború? Mondja meg, ki verte át! Vannak jogos sérelmeink Ukrajnával szemben, de ilyen helyzetekben okosan kell megválasztanunk, milyen kapcsolatban akarunk lenni a szomszédainkkal. Szerinte a szankciók működnek Oroszországgal szemben, igaz, megérzi ennek a hatását Európa is. Azt is számon kérte, hogy az infláció és az energiahordozók árának emelése idején még nem volt háború.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azonnal hazugsággal vádolta meg a miniszterelnököt az infláció és a szankciók terén.
