Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának nyilatkozik. A téma a válság, az infláció, az orosz-ukrán háború és a migráció.
Energiaválság
Orbán Viktor ugyan örül annak, hogy Brüsszelben próbálnak összeurópai megoldásokat találni az energiaügyi krízisre, de úgy véli, jobb, ha mi magyarok magunkra számítunk és nem arra várunk, hogy az EU próbálja megoldani az energiaellátás problémáját. Jelen pillanatban létfenntartási kérdésről van szó, és arról, hogy lesz-e fűtés télen.
A kormányfő szerint 155 nappal ezelőtt volt egy elgondolása a Nyugatnak, ami négy pilléren nyugodott és kudarcot vallott:
- az ukrán hadsereg legyőzi Oroszországot, de ez nem valósult meg, így Ukrajna függetlenségét aligha lehet megvédeni;
- olyan szankciókat vetnek ki Oroszországra, ami destabilizálja Moszkvát, de ez pont fordítva sült el, és Európa szenved
- a szankciók következményeit képesek leszünk kezelni, de ez sincs így
- a világ belátja, hogy Oroszország agresszor, és mellénk állnak, de például Kína, India és Afrika tekintélyes része nem így tett és úgy vannak vele, megvannak a maguk problémái. A béke pedig csak egységgel érhető el.
Orbán úgy véli, az EU stratégiája megbukott és újat kell kialakítani, ám mivel ez még késik, válság gyűrűzött be a kontinensre. Egyelőre fogyasztás visszafogásról és további áremelésről beszélnek, de ha Brüsszel tovább késlekedik, októbertől háborús gazdálkodásra kell készülni Európában.
(A legfrissebb hírek itt)
A kormányfő szerint nincsenek meg a kapacitások, és Magyarország, illetve a többi ország sem tud máshonan elegendő energiát szerezni, ha az oroszokkal nem tudunk megállapodni.
Tüzet oltani nem lángszórókkal megyünk
– jelentette ki Orbán Viktor, utalva ezzel arra, hogy az oroszok elleni szankciók és a nyugati fegyverszállítások nem működnek. Ezért békét kell kötni, meg kell állapodni, és a Nyugat már bevonódott a háborúba, ám amíg nem lesznek közvetlen orosz-amerikai tárgyalások, csekély az esélye a fegyveres konfliktus lezárásának.
Azt az uniós javaslatot sem tudja elfogadni hazánk, hogy 15 százalékkal csökkentsük a fogyasztást. Szerinte az a rendszer, hogy akinek van gáza, annak adnia kell azoknak, akinek nincs, nem más, mint einstand.
Magyarországnak lesz elég gáza
Nekünk ezzel nem lesz próbálnak, mert Szijjártó Péter évek óta építi az alternatív útvonalakat és pár ország felé kialakítottuk a gázösszeköttetést, ezért biztonságban vagyunk. Kiépült egy török-szerb útvonal, és a horvátokkal is kötöttünk egy megállapodást. Jelenleg is alkudozunk az oroszokkal, hogy adjanak még gázt, és ezt az üzletet reményei szerint nyáron nyélbe tudjuk majd ütni.
– A mi problémánk az ár – mondta a miniszterelnök.
Orbán kiemelte, hogy ahol van rá lehetőség, segíteni kell az embereknek, hogy le tudjanak jönni a gázról. Újraindítják a Mátrai Erőmű már leállított termelőkapacitásait, betilották a tűzifa kivitelét és meg kell vizsgálni, hogy újra tudjuk-e nyitni a barnakőszén bányáinkat. Az erdőgazdaságoknak pedig előírták, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne több tűzifát kitermelni.
Kályha- és kazánprogramot indítanak, ennek Palkovics László technológiai és ipari miniszter a felelőse.
Orbán szerint a rezsicsökkentés egy okos rendszer volt, ami több mint 10 évig jól is működött. Megállapítottak egy árat a családoknak, ezen az áron kapták a gázt és az áramot, még akkor is, ha magasabb volt a világpiaci ár.
2021-ben 250 milliárd forint költség volt, de 2022 év végéig 2 ezer milliárd forint lenne. Ezt a különbözetet a magyar gazdaság már nem tudta kitermelni. Olyan döntést hoztunk, hogy mindenki megkapja a rezsicsökkentett áramot és földgázt, de csak az átlagfogyasztásig
– mondta.
Orbán Viktor becslései szerint egy magyar család az áramszámlán 56 ezer forintot spórol, a gázszámlán 146 ezer forintot spórol az átlagfogyasztásig. A kormány azért alkotta meg a lakossági piaci árat, hogy a szolgáltatók ne tudjanak nyerészkedni a magas áron.
A vízválasztó október hónapja lehet, akkor derülhet ki, hogy marad-e a magas infláció és lesz-e háborús gazdasági helyzet.
Orbán azt mondta, ugyan vannak kormányok, amelyek válsághelyzetben széttárják a karjukat, de ők harcolnak, nem úgy mint a 2008-2009-es gazdasági világválság alatt hivatalban lévő baloldali kormány, akik széttárták a kezüket, és azt mondták, nem tudnak mit tenni, visszaesés van.
Harcolni fognak ellene, hogy a rezsi elvigye a családok teljes jövedelmét és döntéseket fognak hozni, ami már meg is kezdődött. Létrehoztak egy gazdasági növekedési kabinetet. A lakásáfát, amit átmenetileg 25 százalékról 5 százalékra csökkentettek, további két évre meghosszabbították. Orbán kiemelte, hogy ezzel kapcsolatban bár sokan kapkodtak, erre nincs szükség, mert a kormány a következő két évben is biztosítani fogja, és a lassuló lakásépítési piacot tovább támogatják.
Messze a háború vége
Orbán ismét kitért rá, hogy az orosz-ukrán háborúnak azért nincs még vége, mert az Egyesült Államok fegyvereket és a pénzt küldenek Ukrajnába, vagyis szerinte „a háborút az amerikaiak finanszírozzák”, mert az angolszászok még mindig azt hiszik, hogy ezt a háborút meg lehet nyerni.
Eddig az amerikaiak odaadtak 50 milliárd dollárt. De a második fél évben, vagy 2023-ban ezt ki adja oda, azt nem tudom. Európának nincs ennyi pénze, nem tudja finanszírozni az ukránokat
– mondta a miniszterelnök. Európának nincs pénze.
Ezen a helyzeten a novemberi amerikai félidős választás változtathat.
Az aszályról
A miniszterelnök elmondta, hogy felmérték a történelmi aszály okozta károkat, de az a veszély nem fenyeget, hogy ne tudnák élelmiszerrel ellátni a lakosságot, sőt még export is lehet a saját ellátása biztosítása mellett.
A gazdák kára azonban már más eset, mert a magyar kárenyhítési alap kimerült. Ezért a kormány létrehozott egy munkacsoportot a gazdák kárainak enyhítésére és egy héten belül várható döntés, de az biztos, hogy a gazdák segítséget fognak kapni.
