Csak részlegesen indulhat újra a gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. Vagy úgy sem.
Lassan jön az “all in”
A Gazprom tovább emeli a a Nyugattal folytatott gazdasági viszálykodás tétjét, a Reuters által látott levél szerint. Az orosz állami gázmonopólium július 14-i levele visszamenőlegesen vis maiort jelentett be a június 14-től kezdődő szállításokra. A hír időzítése egybeesik az Északi Áramlat 1 – az orosz gázt Németországba és azon túlra szállító kulcsfontosságú vezeték – éves karbantartási munkálatainak csütörtöki befejezésével.
A levél tovább erősítette Európa azon félelmét, hogy Moszkva az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók megtorlásaként teljesen leállíthatja a vezetéket, és ezzel tovább fokozhatja az energiaválságot, amely recesszióba sodorhatja a régiót.
A vis maior (szó szerinti fordításban “Isteni csapás”) alkalmazása a szerződések záradékaként megszokott, az üzleti szerződésekben olyan szélsőséges körülményeket jelöl meg, amelyek felmentik a feleket jogi kötelezettségeik teljesítése alól.
A vállalatok általában akkor nyilvánítanak vis maiort, ha egy előre nem látható esemény, például tűz vagy természeti katasztrófa megakadályozza őket abban, hogy megfeleljenek a szerződéseknek. A Reuters kommentárt kért a Gazpromtól, de a vállalat nem válaszolt a megkeresésre.
„Ez egy olyan jelzés, amitől az alacsony intenzitású áramlás még tovább folytatódhat, a tervezett karbantartási időszak után”
– vélte Trevor Sikorski, az Energy Aspects földgáz-, szén- és szén-dioxid részlegének vezetője. A jogi záradék visszamenőleges érvényesítése „enyhén szólva szokatlan” – mondta Sikorski a Bloombergnek, hozzátéve, hogy arra számít, hogy az európai vásárlók vitatják a felszólítást és kártérítést kérnek. A német hatóságok az utóbbi időben példátlan lépéseket tettek az orosz gázellátás tartós leállítására számítva, lényegében halványabbra állították a városi utcai lámpákat országszerte, korlátozták a melegvíz felhasználását, bezárták az uszodákat, és így tovább.
Utalgatás, sejtetés, fenyegetés
Az orosz gázszállítások néhány hónapja indultak csökkenésnek a főbb tranzitútvonalakon, többek között Ukrajnán és Fehéroroszországon, valamint a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül. Egy neve elhallgatását kérő kereskedelmi forrás szerint a most bejelentett vis maior az Északi Áramlat 1-en keresztül történő szállításokra vonatkozik.
“Ez úgy hangzik, mint az első utalás arra, hogy a vezetéken keresztül történő gázszállítások valószínűleg nem folytatódnak a 10 napos karbantartás befejezése után”
– mondta Hans van Cleef, az ABN Amro Bank vezető energiagazdasági szakértője. “Attól függően, hogy milyen “rendkívüli” körülményekre gondolnak a vis maior kihirdetése kapcsán, és hogy ezek a problémák technikai vagy inkább politikai jellegűek, ez az Oroszország és Európa, illetve Németország közötti feszültség eszkalációjának következő lépését jelentheti” – tette hozzá. Az Uniper, Németország legnagyobb orosz gázimportőre, azon vásárlók között volt, akik közölték, hogy kaptak ilyen levelet, és hogy hivatalosan elutasították a vis maiorra történő hivatkozást, mint indokolatlant.
Az RWE, Németország legnagyobb áramtermelője és az orosz gáz másik nagy német importőre szintén közölte, hogy vis maior értesítést kaptak. “Kérjük megértésüket, hogy annak részleteiről vagy jogi véleményünkről nem nyilatkozhatunk” – közölte a vállalat.
Turbulens ügyek és egymásnak ellentmondó vélemények
A Gazprom június 14-én 40 százalékra csökkentette a vezetéken átáramló gáz mennyiségét, arra hivatkozva, hogy a Siemens Energy berendezésszállító cég Kanadában karbantartáson lévő turbinájának visszaszállítása késik. Kanada július 17-én, a javítási munkálatok befejezése után – Ukrajna tiltakozása közepette – repülővel küldte Németországba a vezetékhez tartozó turbinát – jelentette hétfőn a Kommerszant című lap a helyzetet ismerő személyekre hivatkozva. A jelentés szerint további öt-hét napba telik, amíg a turbina eljut Oroszországba, feltéve, hogy nem merülnek fel problémák a logisztikával és a vámokkal.
A német gazdasági minisztérium hétfőn közölte, hogy nem tudott részleteket közölni a turbina hollétéről.
A minisztérium szóvivője azonban azt elmondta, hogy egy cserealkatrészről van szó, melyet amúgy is csak szeptembertől kellett volna használni, vagyis a hiánya nem lehetett a karbantartást megelőzően a gázáramlás visszaesésének valódi oka. Az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern hétfőn hangot adott azon véleményének, hogy az üzemszünet után várhatóan a tervek szerint folytatódnak az Oroszországból az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül érkező gázszállítások. “A Gazprom motivációi bizonytalanok, de a vis maior bejelentésének nem lesz lényeges hatása a jelenlegi helyzetre” – vélekedett hasonlóan Zongqiang Luo, a Rystad Energy tanácsadó cég gázelemzője.
