Országunk honvédelmének van egy békeidőszakban és egy rendkívüli időszakban életbe lépő szabályrendszere. A hadkötelezettség más jelentéssel bír a két esetben. Egy azonban biztos, ha krízishelyzet lép fel Magyarországon, a 18-50 közötti férfiak besorozhatók.
Amennyiben komolyabbra fordulna a helyzet a magyar lakosságra is vonatkoznak hadkötelezettségi szabályok.
Az Alaptörvényben szereplő információk alapján:
Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
A katonai szolgálat békeidőben önkéntes alapon működik. Azonban rendkívüli állapotban és az azt megelőző védelmi helyzetben a társadalom egy része hadköteles. Elsősorban a 18-50 év életkor közötti férfiak.
Az orosz–ukrán háború kezdetekor Ukrajna megtiltotta a 18-60 év közötti férfiaknak, hogy 90 napig elhagyják az országot.
A kialakult helyzetben a magyar kormány több tagja is kijelentette, hogy Magyarország teljes lakossága biztonságban van, és a célja, hogy elkerülje a konfliktusba keveredést.
2004-ben az Országgyűlés elfogadta a „békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő” koncepcióját amelyet Magyarország alaptörvénye tart fent.
A XXXI. törvénycikk kimondja, hogy a honvédelmi kötelezettség azt is jelenti, hogy:
„Az Alaptörvény rendelkezései szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, tehát 18 éven felüli magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség, illetve honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a sarkalatos törvényben” meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség rendelhető el.”
A hadkötelezettség a férfi állampolgárokra vonatkozik, és csak rendkívüli esetekben történhet meg. Valamint akkor, ha az országgyűlés megelőző védelmi helyzetet hirdet.
Ezekben az esetekben a magyar lakcímmel rendelkező, nagykorú férfi állampolgárokat besorozhatják. Az Alaptörvényben az is egyértelműen megfogalmazódott, hogy a fegyveres katonai szolgálat jelenti a hadkötelezettséget; ezt az Alaptörvényen kívül a 2011. évi CXIII. törvény is rögzíti.
Különböző állományok képezik Magyarországon a hadsereget. Ezek az önkéntes tartalékos, kiképzett tartalékos illetve az általánosságban hadkötelesnek számító férfiak. Az utóbbi csak rendkívüli állapot esetén kötelezhető.
Egészen 2018-ig negyven év volt a hadkötelezettség felső korhatára, de mára ezt tíz évvel növelték, hiszen így jóval több a mozgósítható erő. Ez a tízéves korhatárbővítés majdnem 900 ezer emberrel növelte a besorozhatók számát. Ez a határ azonban módosítható, az országgyűlésnek joga van hozzá, amennyiben indokolt a döntés.
Jelenleg Magyarországon a besorozható személyek száma megközelíti a kétmillió főt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
