A külügyminiszter elmondta, mi történt a NATO és az Európai Unió tegnapi rendkívüli külügyi csúcstalálkozóin.
A Blikk is megírta, hogy tegnap délelőtt a Ferihegyi repülőtéren leszállt az Aeroflot orosz légitársaság utasszállítója, annak ellenére, hogy az orosz utasszállítók számára általános repülési tilalom van érvényben az Európai Unióban. Szijjártó Péter elmondta, hogy a légtérzár alól vannak kivételek, ilyenek az evakuációs célzatú repülések és diplomáciai evakuálásoknál a magyar külügy is adhat engedélyt, ahogy ez történt a ma landoló Aeroflot-járat esetében is.
A légtérzárlat miatt nagyon sok orosz rekedt Magyarországon, és nem tudnak hazatérni, ezért adtak engedélyt a magyar hatóságok az utasszállító berepülésére és fogadására.
A brüsszeli EU-értekezletről elmondta, hogy ott felmerült több újabb szankció bevezetése Oroszországgal szemben, ám ezúttal nem történt megállapodás, és nem is terjesztettek elő további szankciókat. Szijjártó szerint a jelenlegi szankciókat kell helyesen és jól kezelni, és csak ezt követően lehet azon gondolkodni, hogy további szankciókat vezessen be az EU Oroszországgal szemben. Magyarország formálisan is elfogadta az ideiglenes védelem biztosításáról szóló határozatot, az új irányelv alapján az Ukrajnából, a háború elől menekülő emberek könnyebben juthatnak védelemhez az Európai Unió területén, de erről hazánk már korábban is döntött.
A külügyminiszter közölte, hogy 2500-3000 indiai diák is hasonlóképpen hagyta el Magyarországot, miután az egyetemisták Ukrajnából (a legtöbben Ungvárról) hozzánk menekültek, ahogy szombaton Nigériából is gépek érkeztek, hogy a szintén idemenekült nigériai fiatalokat hazavigyék.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a mai, brüsszeli NATO külügyi csúcs elején a résztvevők meghallgatták az ukrán külügyminiszter videóüzenetben küldött összefoglalóját a helyzetről, ami nem volt túl biztató. A tanácskozáson számunkra a legfontosabb döntés az volt, hogy ne születhessen olyan felelőtlen döntés, nyilatkozat, amely előidézhetne egy közvetlen NATO–Oroszország konfliktust. A külügyminiszter egyértelművé tette, a múlt héten aktiválták az európai békekeretet, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok is szállíthatnak fegyvereket. Viszont a NATO határozott álláspontja az, hogy a védelmi szervezet nem szállít fegyvereket Ukrajnának, viszont a NATO-tagállamok egyéni döntésük alapján küldhetnek. A NATO sürgette, hogy a tagállamok tartsák fenn az oroszokkal a kommunikációs csatornákat, annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az esetleg félreérthető döntések hibás értelmezését.
Szijjártó nemcsak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt telefonon, hanem az ukrán vezetéssel is tartja a kapcsolatot és már többször felajánlotta, hogy a béketárgyalások helyszíne Budapest legyen. A külügyi tárca vezetője szerint továbbra sincs szükségünk külön NATO-erőkre, hogy megvédjük magunkat.
A korábbi komoly határforgalom a kárpátaljai területen visszaesett, ám egy újabb menekültáradat indult el Ukrajna középső és keleti részéből nyugati irányba és ha a háború fokozódik, a menekülők száma nőni fog. Péntek reggelig 132 ezren léptek be az országba, ebből nagyjából 100 ezer ukrán, 20 ezer magyar és 10 ezren harmadik országok polgárai, de Szijjártó Péter szerint több százezer menekültet is el tudunk látni.
A magyar külügyminisztériumban már formálódik egy elképzelés, amely a hazai nagyvállalatok és munkaerő-közvetítő cégek bevonásával azt dolgozná ki, hogy miként lehet majd munkához, megélhetéshez juttatni azokat, akik hosszabb távon Magyarországon akarnak maradni. De az uniós államok részéről is történt felajánlás, hogy ha kell, szívesen átvesznek és ellátnak nagyszámú menekültet azokból a frontországokból, ahová most elsősorban érkeznek a menekültek.
Arra a felvetésre, ha az oroszok a szerződéseket megszegve, a szankciókra válaszul végül mégis elzárják a gázcsapokat, Szijártó azt mondta, hogy az ország energiaellátása rendben zajlik, a földgáz- és kőolajszállítások a szerződéseknek megfelelően történnek. Szerbia felől a gázvezeték kihasználtsága folyamatosan emelkedik, a megszokottak szerint érkezik gáz Ausztria felől is, valamint zavartalan a Magyarországon keresztüli földgáztranzit is.
Szijjártó Péter több ország külügyminiszterrel együtt úgy gondolja, az oroszok elleni szankcióknak az energiaellátást nem szabad sújtaniuk, mert a végén a szankciók jobban fájnak majd azoknak, akik meghozták azt, mint annak, akivel szemben hozták.
A magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatokat komolyan érintik a szankciók és a külügyben olyan tervezeten dolgoznak, amelynek alapján segítséget, támogatást lehetne nyújtani majd azoknak a magyar cégeknek, amelyeknek oroszországi kitettsége miatt át kell strukturálniuk tevékenységüket.
A Paks-2 projekt pedig a külügyminiszter szerint már csak azért is megvalósul, mert a második uniós szankciós csomag úgy fogalmaz, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása teljes mentességet kapott a szankciók alól, vagyis az ilyen projektekre nem vonatkoznak a szankciók.
Szijjártó az értekezleten is jelezte, hogy Magyarország egyelőre nem kíván további szankciókat megfontolni, főként azért, mert az EU-s szankciók egyik első érintettje a Sberbank magyarországi és ausztriai vállalatai voltak, ennek kapcsán pedig ismételten hangsúlyozta, hogy nem akarja, hogy „a magyar emberek fizessék meg a háború árát”.
