Meghalt a Barátok közt, a Szeress most és a Jóban Rosszban egykori színésze, Babicsek Bernát
Babicsek Bernát halálával kapcsolatban most kiderült: ő volt az áldozata a szombat délutáni lakástűzben, amely során egy holttestet találtak egy solymári házban.
Mint azt korábban lapunk is megírta: a nyolcvan négyzetméteres családi ház lakója nem adott magáról életjelet, ezért az egyik rokona behatolt hozzá.
Az épületben egy holttest és egy korábbi tűz nyomai voltak.
A negyven négyzetméteres nappalival egybeépített konyhában a tűzhely és annak környezete izzott korábban, nem zárható ki, hogy füstmérgezés vezetett a tragédiához.
Egy szombati solymári lakástűzben életét vesztette Babicsek Bernát színész, zenész és harmonikaművész. A várkapu.info híradása szerint a solymári Cserje utcában keletkezett halálos lakástűz pontos keletkezési helyét, idejét és okát a katasztrófavédelem még vizsgálja, de ami biztos, hogy a tűz áldozata a többek között a Barátok közt, a Jóban Rosszban és Szeress most! sorozatokból ismert 41 éves művész volt!
Szombaton délután háromnegyed négykor érkezett a jelzés a katasztrófavédelemhez a halálos lakástűzről. A nyolcvan négyzetméteres családi ház lakója nem adott magáról életjelet, ezért az egyik rokona behatolt hozzá. Az épületben egy holttest és egy korábbi tűz nyomai voltak. A szakértők szerint nem zárható ki, hogy a halált füstmérgezés okozta,írja a telex.hu
Babicsek Bernát 2012 óta Bernie Bellamy művésznéven a Paddy and the Rats ír punk rock kocsmazenét játszó, miskolci zenekarnak is tagja volt. Zenésztársai így búcsúztak tőle:
A media1.hu felidézi: a művész a halála előtti napon még színpadra lépett, Pokorny Liával volt közös műsora a Centrál Színházban.
A megfelelő füst- és szén-monoxid-érzékelő életeket menthet! A lakástűz és a szén-monoxid-mérgezés is megelőzhető, ha néhány alapvető szabályt betartunk, és pár egyszerű eszközt beszerzünk. A fűtési szezon beindulásával egyre több a baleset, vigyázzunk magunkra és egymásra, ellenőriztessük szakemberrel fűtőeszközeinket!Idén már 659 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt, 251 ember szenvedett valamilyen mértékű mérgezést, 7 emberen pedig már nem lehetett segíteni, adta hírül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Akkor keletkezik szén-monoxid, ha a nyílt égésterű vízmelegítő vagy fűtőeszköz működés közben nem kap elég levegőt. Ilyenkor mérgező szén-monoxid fejlődik, amely akár egy percen belül ölhet.
Néhány egyszerű lépéssel megelőzhető a mérgező szén-monoxid kialakulása:
Évente egyszer ellenőriztessük szakemberrel a fűtőeszközünket!Nem elég néha kiszellőztetni, a nyílászárókba résszellőzőt kell szereltetni.Éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségévelSzerezzünk be egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőtIdén eddig már 5371 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, ezek miatt 438-an sérültek meg, és 74 ember vesztette életét. A legtöbben nem a lángok okozta hő miatt haltak meg, hanem füstmérgezést szenvedtek. Ezek az esetek megelőzhetőek lennének füstérzékelő használatával.
Egy jó minőségű füstérzékelő már a tűz keletkezésekor jelez, amikor még sérülés nélkül ki lehet menekülni. Füstérzékelővel a kár is sokkal kisebb, hiszen hamarabb lehet riasztani a tűzoltókat, akik több értéket tudnak megmenteni.
Oszd meg a cikket ,mert életeket menthet!
A lakástüzek megelőzése és teendők, mire figyeljünk?
A legtöbb lakástűz emberi mulasztásra, gondatlanságra, vagy szándékosságra vezethető vissza.
Ha a szándékos tűzokozást nem tekintjük, akkor a konyhai tűzesetek teszik ki a lakásban történt esetek 43 százalékát. Nem elhanyagolható veszélyforrás a fűtőberendezések (pl. kandalló) használata, kisebb számban előfordulnak elektromos berendezések meghibásodásából eredő tüzek is. Az ünnepek alkalmával pedig fokozott figyelemmel használjunk a mécsest, gyertyát, csillagszórót, különösen a száraz karácsonyfa közelében, mert aznagyon könnyen lángra kap.
Mit ne csináljunk a konyhában?
A gázégő lángjának, az elektromos tűzhely lapjának intenzív hője lángra lobbanthatja az odalógó konyharuhát, konyhakesztyűt, de akár a tűzhelynél tevékenykedő ember lógó ruházatát is. Ha megtörtént a baj, az égő ruhaneműt vízzel elolthatjuk.
Előfordulhat, hogy háztartási gépünk működése során rendellenességet tapasztalunk. (pl.: a vezeték, a csatlakozó dugó jelentős felmelegedése, füst tapasztalása a készülék belsejéből, stb.) Az elektromos hálózatra kapcsolt készülékek esetében akár mechanikai, akár elektromos meghibásodás tűzhöz vezethet. Az ilyen készüléket ne használjuk tovább, az elektromos hálózatról válasszuk le, és hívjunk szerelőt.
Fontos, hogy csak jó minőségű, sértetlen és nem toldozott hosszabbítót és elosztót használjunk. A fali dugaszoló aljzatok, a meglévő, esetleg régi, alumínium vezetékes házhálózat használatakor vegyük figyelembe, hogy milyen teljesítményű készüléket és mennyi ideig kívánunk működtetni róla. Egy nagyobb teljesítményű elektromos berendezés (pl.: nagy teljesítményű elektromos tűzhely, klíma berendezések, vasalók, stb.)huzamos használatakor nem megfelelő keresztmetszetű, vagy anyagú vezeték, hosszabbító felmelegedhet és tüzet okozhat. Az is tüzet okozhat az elosztó hálózaton, ha a meglévő vezeték keresztmetszete felmelegedés nélkül nem bírja el ezt a megnövekedett terhelést. A nagyobb teljesítményű elektromos készülékek bekötése, csatlakoztatása, vagy felújítások előtt ezért célszerű elektromos szakember véleményét kérni a vezeték cserék szükségességével kapcsolatban is
Veszélyt jelentenek még a régi házakban lévő, különböző anyagú vezetékeket (pl. rézvezeték az alumíniummal) csatlakozási pontjai is. A konyhai tűzesetek mellett számottevő veszélyforrást jelent az otthoni cigarettázás is.
További tűzfészkek: bútorok és textíliák
A lakóingatlanokban egyre több az éghető használati tárgy, gondoljunk csak a konyhabútorra, ami általában préselt farostlemezből van. A bútorkárpittól kezdve a függönyökön át szinte minden textília tartalmaz poliésztert, vagy egyéb más műanyagszármazékot. Ezek nyílt láng hatására felgyulladnak. Égésük közben jelentős mennyiségű fojtó és mérgező füst, valamint nagy mennyiségű hő keletkezik. A függönyök már csak anyaguk, és elhelyezkedésük miatt is könnyen égnek, hiszen a tűz legkönnyebben felfelé terjed.
Ügyeljünk rá, hogy gyertya, mécses vagy akár adventi koszorú ne kerüljön a közelébe, figyeljünk arra is, hogy egy esetleges huzat ne fújja a nyílt láng felé a függönyünket. De veszélyforrás lehet az éjjeli lámpára terített, sötétítésre használt textília, hiszen azt a lámpa izzószála által fejlesztett hő akár meg is gyújthatja. Ha már a világításnál tartunk: a spotlámpák igen magas hőfokkal működnek, tehát ügyeljünk rá, hogy éghető anyag ne érjen hozzájuk, hiszen a sugárzott hő képes a közelben lévő anyagokat meggyújtani.
Az alamuszi bútorkárpit és szőnyeg
Veszélyforrást jelent természetesen a zárt térben cigarettázás is. Az ágyban, fotelban, kanapén nem ajánlatos elalvás előtt rágyújtani, mert az alvás közben a kézből kihulló égő cigaretta éghető anyagra hullhat. Szerencsés esetben csak kiégeti az ágyneműt, kárpitot, szőnyeget vagy bútort, de az is megeshet, hogy tüzet okoz a parázslás. Szerencsére a vastagabb, sűrű szövésű kárpitanyagok, szőnyegek kevésbé gyúlékonyak, különösen a kevert anyagból készültek. Mivel nehezebben égnek, előbb többnyire csak parázslanak, például a cigarettából kihulló izzó dohányszálak hatására. A lappangó parázsgócot azonban egy kisebb légáramlat is felerősítheti, és lángra kaphat a fotel, kanapé, ágy vagy ágynemű. Az ilyen anyagok erős füstképződéssel égnek, ám a jellegzetesen kellemetlen szag még idejében figyelmeztethet bennünket. Ilyenkor még elég egy vödör víz vagy jobb híján egy alaposan bevizezett (nem műszálas) takaró a tűz elfojtásához, de fontos lehet az otthonunkban tartott tűzoltó készülék is.
A fűtőberendezések veszélyei
Emellett a fűtési berendezések is veszélyt jelenthetnek. Az elektromos hősugárzót vagy a gázzal működő fűtőberendezést úgy helyezzük el a lakótérben, hogy éghető anyag még véletlenül se érhessen hozzá, azok kellő távolságban legyenek. Az ismét divatba jött kandalló vagy cserépkályha környezetében ne tároljuk könnyen éghető tárgyakat, mert a kipattanó szikra tüzet okozhat. Ügyeljünk arra, hogy éghető folyadékokat (benzin, lakkhígító, körömlakklemosó, etanol, sebbenzin stb.) se tartsunk a fűtőberendezés közelében, mert azok szobahőmérsékleten is könnyen párolognak, és gőzük gyúlékony. Ezeket a gőzöket egy szikra könnyen lángra lobbanthatja.
Nagyon fontos, hogy fűtőberendezésen ne szárítsunk ruhát. A használatban lévő gázkonvektor burkolata olyan magas hőmérsékletet is elérhet, amely a ráterített ruhát meggyújthatja. A vasalót is fokozott figyelemmel használjuk, ne hagyjuk a ruhaneműn huzamosabb ideig. A modern, zárt égésterű gázkazánok ellenben nem jelentenek veszélyt a környezetre, hiszen az égéstér a készülék belsejében van, a lakóépületen kívülről kapja az égéshez szükséges oxigént, azaz nem a lakás/ház légteréből szívja a levegőt, és az égéstermékek sem jutnak be a lakásba.
A paneltüzek okai
A panelházak túlnyomó többsége a 60-70-es években épült, ezért számos jelenleg hatályos tűzvédelmi előírás nem vagy csak részben teljesül. Mindehhez a panelrekonstrukció hiánya és az utólagos hőszigetelések problémái járulnak. A paneltüzek fő oka az, hogy a kis alapterületű lakásokban és tárolókban jelentős mennyiségű éghető anyag van tárolva, amikor pedig egy-egy lakás vagy épületrész kigyullad, a közműaknában futó központi elszívón keresztül a tűz akadálytalanul tud terjedni. Ráadásul a légcserén túl az elszívó a vezetékbe szívja a konyhai égéstermékeket is, amelyek a vezeték falán lerakódnak. Ez a zsíros éghető felület és a lakástűz esetén keletkező forró levegő “beszívódása” okozza a szellőzőn keresztüli tűzterjedést. A másik fő probléma, hogy az épületek állapotának leromlása miatt a füstelvezetés nem kielégítő. A füsttel telítődő lépcsőház pedig a menekülést gátolja.
Hogyan hagyhatjuk el komoly túlélési eséllyel lakásunkat, ha az égő pokollá válik?Mit tegyünk, és mit ne tűz esetén?
Arra, hogy a normális esetben biztonságot jelentő otthonunk lángokban áll, nem lehet rendesen felkészülni. Minden személyes kincsünk elveszíti ilyenkor a jelentőségét. Marad az életösztön, és jó esetben a tájékozottság.
Először is természetesen hívjuk a tűzoltóságot a 105-ös számon, ám nem mindegy, hogyan. „Adjuk meg a pontos címet, a nevünket, ha tudjuk, azt is, hogy mi ég, és hányan vannak veszélyben
A családnak, a háznak legyen menekülési terve a különböző helyiségekben jelentkező tüzekre, amit minden családtaggal, lakóval előre meg kell beszélni, ha pedig ténylegesen vészhelyzet van, a menekülés során biztosítsunk elsőbbséget a kicsiknek, időseknek, várandósoknak és mozgáskorlátozottaknak. A füst gyilkos tud lenni, ezért szorítsunk az orrunk, szánk elé nedves textilt. Próbáljunk lehajolva, kúszva menekülni, ott ugyanis nagyobb biztonságban vagyunk a fentről terjengő forró füstgázoktól. A lépcsőkön haladva figyeljünk az előttünk menekülőre, ha elesik, a mögöttünk jövőket állítsuk meg és segítsünk az elesőnek, nehogy átgázoljanak rajta.
Mielőtt kinyitnánk, előbb a kézfejünkkel nézzük meg az ajtók hőmérsékletét. Soha ne az ujjunkat vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra.
Kiabáljunk hangosan: „TŰZ VAN”) a mélyen alvó szomszédok életét is menthetjük meg vele.
Ha a lépcsőházat sűrű füst borítja, ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni, inkább csukjuk be a bejárati ajtót, hiszen ilyen helyzetben akár két emelet magasból sem mindig van esély a túlélésre. A hagyományos liftek használata ilyenkor életveszélyes, léteznek azonban biztonsági liftek, ezek ilyenkor is használhatók.
Ha mi magunk már nem vagyunk életveszélyben, a többi lakó biztonságos menekülésének érdekében próbáljuk szellőztetni a lépcsőházat, és ha tudjuk, zárjuk el az tűzzel érintett lakás, ház gázfőelzáróját (a gázóra fölött, illetve családi ház esetén a ház oldalán becsatlakozó gázvezetéken van) és az elektromos áram főkapcsolóját.
Végzetes tévhitek:
Gyakori hiba konyhai tüzek esetében, hogy a túlhevült, meggyulladó étolajat vízzel próbálják meg eloltani az emberek, de mivel a víz sűrűbb az olajnál, az lesüllyed az edény aljára. Az égő olaj hatására a vízből pillanatok alatt gőz keletkezik, ami már jóval könnyebb az olajnál, ettől az égő olaj szinte kirobban az edényből, az ott tartózkodók égési sérüléseket szenvedhetnek, és a konyhában lévő tárgyak is meggyulladhatnak.
Ezért úgy járunk el helyesen, ha az égő lábosra, olajsütőre fedőt teszünk – így az égés azonnal megszűnik –, majd zárjuk el a tűzhelyet. További jó tanács, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható lángmentesített takaróval fedjük le az égő edényt, bár nem valószínű, hogy ezzel felszereljük konyhánkat. Az ideális persze az lenne, ha a konyhában tartanánk készenlétben olyan tűzoltó készüléket, amellyel a konyhában keletkező bármilyen tűz (elektromos, olaj) biztonsággal eloltható.
Hatalmas lángok, robbanásveszély esetén ne próbáljunk a lakásba, házba gondolkodás nélkül visszamenni, mert sajnos az átgondolatlan mentőakciók sokszor csak újabb áldozatokat követelnek. Jó példa erre az a vértesszőlősi család, amelynek kazánjánál január 31-én hajnalban csaptak fel a lángok. Jelzett a riasztó, így a házaspár és gyermekeik felébredtek, majd elhagyták az épületet, de az apa visszament, hogy megakadályozza a tűz terjedését. Végül a rendőrök hozták ki a házból füstmérgezéssel és égési sérülésekkel. Éppen időben, a mentőorvos szerint ugyanis ha öt perccel tovább marad bent, talán már nem lehet megmenteni az életét.
Összegezve:
a lakástüzek jelentős része megfelelő odafigyeléssel, a gyermekek, idősek figyelemfelhívásával megelőzhető. Mindenesetre célszerű a saját és működőképes, gyorsan elérhető tűzoltó készülék.
Oszd meg a cikket ,mert életeket menthet!
