Ma délelőtt 10 órától tartja szokásos éves nagy nemzetközi értékelő sajtótájékoztatóját hazánk miniszterelnöke, amely egyben az év utolsó Kormányinfója is lesz.
Orbán Viktor 2019 és 2020 januárjában is tartott évindító sajtótájékoztatót, mindkét alkalommal több mint két órán keresztül válaszolt a magyar és a külföldi sajtó kérdéseire.
Havasi Bertalan sajtófőnök közlése szerint a miniszterelnök az eddigi január helyett most decemberben vesz részt a Kormányinfón és áll az újságírók rendelkezésére.
2021 elején a koronavírus-járvány miatt ugyan elmaradt a szokásos miniszterelnöki Kormányinfó, viszont a járvány harmadik hullámának vége után júniusban a kormányfő váratlanul pótolta a mulasztást.
Magyarország miniszterelnöke a tájékoztatóját azzal kezdte, hogy összegezte a 2021-es évet, amely szerinte a magyarok életében két dologról szólt: a vírus elleni küzdelemről és a gazdaság újraindításáról.
Bár egyfolytában védekezni kellett, a kormányfő szerint a vírus elleni védekezésben idén már nem voltunk eszköztelenek, hiszen van már vakcina és az oltásra lehetett építeni. Orbán szerint a beszerzett vakcinák hatásos védelmet nyújtottak, és már durván a lakosság 60 százalékát oltották be, erről a 6,2 millió környéki számról azonban nem nagyon tudnak már felfele mozdulni.
A legnagyobb hangsúly most a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek oltásán van, amiben a kormányfő szerint ismét gyorsak vagyunk.
A harmadik oltások számát tekintve a népesség 32 százalékánál tartunk, az uniós átlag 21,5 százalék.
– emelte ki.
A gazdaság újraindításáról elmondta, az országban nemzeti konzultációt tartottak, és az abból kinyert adatokat felépítve szervezták meg az újraindítást, ami nem segélyekre, hanem beruházásokra épült.
– 1700 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, 1435 beruházás kapott támogatást. A foglalkoztatás elérte a válság előtti szintet. A munkanélküliség 3,9 százalék, míg az EU átlag ennek duplája – mondta a miniszterelnök. A magyar gazdaság teljesítménye először elérte, aztán meghaladta a 2019-es év számait, a gazdasági növekedés pedig 6 százalék feletti.
2022-ben Orbán Viktorék szerint három fontos dolog történik majd Magyarországon: gazdaságpolitikai intézkedések, amelyeknek egy részét ők sem ismerik, például a 25 év alattiak szja-mentessége, melyet Lengyelországtól kölcsönöztek. Ezen kívül Orbán szerint még a 2022-es év első felében még nagy erőket kell mozgósítani a koronavírus elleni védekezésre, amely a jövőben is oltás alapú marad.
Csak Pfizer-vakcinából jelenleg 2,4 millió adag van raktáron (2 millió gyermekek oltására alkalmas vakcinát is rendeltek), az Európai Bizottság beszerzési programjának köszönhetően pedig a Pfizer új, omikron ellen fejlesztett vakcinájából is kapunk 9,5 millió adagot (ezek 2022 második felében, illetve 2023-ban érkeznek), ebből 1,5 millió lesz a gyerekeknek való.
A harmadik fontos pont a jövő évi gyermekvédelmi népszavazás. A kormány úgy gondolja, hogy a gyereknevelés terén az Európai Unió hozzáállása hibás és Orbán Viktor büszke arra, hogy Magyarország ezekben a kérdésekben nem az elitekre, az aktivistákra és a politikusokra hagyatkozik, hanem a bevándorlásban és a gyermekvédelemben is népszavazás dönt.
Orbán azt állítja, hogy az energiaválság miatt jövőre az EU-ban is hivatalos állásponttá fog válni az, hogy a nukleáris energia nélkül nem valósítható meg a klímavédelmi politika, vagyis az atomenergiát is zöld energiává minősíthetik át.
Szerinte a lakástulajdonosokat és az autótulajdonosokat is megadóztatnák az EU-ban, és bár ennek a módszernek is vannak támogatói az országok között, Magyarország nincs köztük.
Magyarország álláspontja a határvédelem esetében is egyértelmű, illetve a kormányfő ismét azt mondta, hogy az EU-nak a határvédelem költségét vagy annak egy jó részét állnia kellene. A migránsok ügyeinek eljárását pedig mindenképpen a Schengeni-határon kívül kell lefolytatni. Orbán szerint fönntartják azt a rendet, ami a határvédelemnél van most Magyarországon, mivel az Alkotmánybíróság „a bennszülötteket” alapjogi védelemben részesítette, ezért a kormány nem változtat az eddigi migrációs szabályozáson.
Újságírói kérdésekre adott válaszok:
Orbán Viktor szerint ugyan kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése, és több ország próbálkozik is ezzel, de ő ezt szeretné elkerülni, mert úgy véli, a kötelező oltás nem működik Magyarországon. Így inkább telefonon, levélben, és személyesen akarják meggyőzni az embereket a vakcina fontosságáról. A kórházaink kapacitása fantasztikus, mert rengeteg ágy van – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor megerősítette, hogy a Fidesz-frakció köztársasági elnök-jelöltje Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter lehet.
Hogy lesz-e miniszterelnök-jelölti vita, Orbán azt válaszolta, kampánykérdésekkel csak a választások kezdete előtte 50 nappal, a kampány hivatalos kezdete után foglalkozik.
A pedagógusok béremeléséről a kormányfő elmondta, még nincs kolbászból a kerítés, és nemcsak a kormány szándékán, hanem a gazdaság teljesítményén is múlik egy esetleges emelés (azaz, hogy valóban jöhet-e 2023-ban a belengetett 50 százalékos béremelés). De Orbán Viktor szerint a pedagógusoknak igazuk van, és a 10 százalékos béremelés még nem oldja meg a problémát.
Egy kérdésre válaszolva kiderült, a francia elnökválasztás előtt a Fidesz nem csatlakozik semmilyen frakcióhoz az Európai Parlamentben.
Nem merült fel Varga Judit igazságügyi miniszter felelőssége Völner Pál ügyében, Orbán Viktor nem ismer olyan körülményt, ami ezt megalapozná. A miniszterelnök is állítólag csak akkor értesült az ügyről, amikor az ügyészség sajtóközleményt adott ki róla. Azzal pedig nem foglalkoznak, hogy nyilvánosságra került nyomozati iratok szerint magasabb beosztású politikus is érintett lehet a korrupciós botrányban. Az egész ügyet kizárólag az ügyészség vizsgálja, a kormánynak nincs jogköre vizsgálódni és cselekedni, amíg az ügyészség nem emel vádat.
Arra a kérdésre a kormányfő nem tudott felelni, bizonyos típusú koronavírustesztek miért drágábbak Magyarországon, mint máshol, de a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálja a kérdést.
Orbánt arra a felvetésre, hogy több helyen is arról írnak, hogy a Kínából beszerzett lélegeztetőgépekhez nem járt garancia és karbantartás, illetve a készülékek sokszor használhatatlanoknak bizonyultak, a miniszterelnök azt mondta, nehéz visszaemlékezni a járvány elejére, akkor még alig tudtunk valamit a vírusról, csak annyit, hogy a legnehezebbre kell felkészülni. Ő a járvány elején a szakértőkre hivatkozva úgy tudta, 8-10 ezer lélegeztetőgépre lehet szükség, ezért akartak a biztonság kedvéért 15-16 ezret venni, mert a gyorsaság volt a legfontosabb. Orbán azt kérdezte költőien, hogyan állhatott volna az emberek elé úgy, ha Magyarországon akár csak egyetlen ember is azért halt volna meg, mert nem lett volna lélegeztetőgép az országban. A kínai vakcinák megvásárlásáról pedig úgy fogalmazott, hogy átnézték és rendben lévőnek találták a beszerzést, ráadásul abban az időszakban még nem voltak elérhetők a nyugati vakcinák.
Az ukrán-orosz feszültségről Orbán azt mondta, a magyar kormány egyszerre támogatja Ukrajna függetlenségét, de nem örül az oroszok elleni szankcióknak sem. A kormányfő szoros kapcsolatot ápol Putyinnal és az év elején is lesz találkozója az orosz elnökkel.
A jövő évi költségvetési hiányt nem engedhetik 5,5 százalékra, hanem 4,9 százalékban maximalizálják, ezért átütemeznek vásárlásokat, például a reptérvásárlást is, azaz nem mondanak le annak megvételéről, csak halasztják.
Áder János kiváló köztársasági elnök volt, pedig ő is Fidesz-tag volt, felelte Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy egy kormánytag hogyan tudja képviselni államfőként a nemzet egységét, utalva Novák Katalin köztársasági elnöki jelölésére.
Orbán Márki-Zay Péterről, mint a jövő évi választási ellenfeléről, nem volt hajlandó beszélni arra hivatkozva, hogy még nincs kampány, arra a kérdésre pedig, hogy – 2006 óta első ízben – 2022-ben hajlandó lesz-e kiállni miniszterelnök-jelölti vitára, azt mondta: amikor odaérünk a folyóhoz, át is megyünk a hídon. De annyit hozzátett, hogy mindig az a lényeg, hogy ki a főnök, és ő maga is vezetett négypárti koalíciót, és a főnök mindig a legerősebb koalíciós párt elnöke.
Orbán Viktor Völner Pálról azt mondta, kollégiumi társak és a lemondott államtitkárt már diákkorában is sokkal bátrabbnak gondolta, mint saját magát. Sajnálja a most kialakult helyzetet, és bár nem tudja negligálni az ügyészség álláspontját, nem tud elvonatkoztatni a személyes tapasztalataitól sem, ezért meg kell várni a bíróság ítéletét és ennek tudatában lehet majd beszélni a miniszter és esetlegesen a miniszterelnök felelősségéről.
A Pegasus-ügyről azt mondta Orbán, hogy a belügyminisztérium dönt minden hasonló kérdésben, ők csak azt kérték, legyenek olyan eszközeink, mint más európai országoknak, illetve hogy a hatályos szabályokat tartsák be, ezt pedig Pintér Sándortól úgy tudja, hogy minden esetben meg is tették. Áder János testőreinek lehetséges megfigyeléséről leszögezte, hogy mások a belső viszonyaik, mint ahogy az újságírók gondolják, 30 éve ismerik egymást, ezért ha valamire kíváncsi akkor megkérdezi magától Áder Jánostól.
A kormányfő elismerte, hogy nem jó a lapjárása a nemzetközi politikában, hiszen a közelmúltban több olyan politikus is veszített a helyi választásokon, akikkel jó viszonyt ápolt. Elmondta, hogy Magyarországot azért nem hívták meg az amerikaiak a demokráciakonferenciára, mert Donald Trump barátai nem kaptak meghívást és az új izraeli miniszterelnökkel is azért nem volt még találkozó, mert mindenki tudja, hogy Benjamin Netanjahuval nagyon jó viszonyban volt. De ez nem jelenti azt, hogy a magyarok kapcsolata Izraellel megromlott volna.
A tájékoztató ezen pontján Orbán Viktor megkérdezte Kovács Zoltán államtitkárt: „Meddig tart ez még, Zoltán?” De a választ már nem lehetett hallani.
Az új német kormánnyal való viszonyról a kormányfő kifejtette, nem kizárt, hogy fel lehet majd építeni egy jó magyar-német kapcsolatot, de egyelőre a felek két malomban őrülnek, hiszen amíg Németországban erős befolyásra tettek szert a társadalmi mérnökök, Magyarországon konzervatív realisták vannak.
Az Európai Unió bővítését illetően nem állnak jól a csillagok, de Orbán mindent megtesz, hogy a Balkán stabilitását összeurópai érdekké tegyük, ám a nyugat-európai országok egyelőre nem hajlandóak erre, pedig a miniszterelnök szerint hazánk küzd Bosznia és Szerbia EU-ba való felvételéért is.
Arra a kérdésre, hogy Karácsony Gergely valóban ordítozott-e Pintér Sándorral a Városháza-ügyben indított nyomozás miatt, Orbán Viktor azt mondta:
Nagyra értékelem a főpolgármester úr bátorságát, mert én 1996 óta dolgozom Pintér Sándorral, de a hangomat sem mertem felemelni.
Orbán szerint nincs jogalapja az EU-nak arra, hogy bárkinek megtagadja a részvételt a Helyreállítási Alapban. Ennek a pénznek minden fillére hitel, hiszen az EU is hitelként veszi fel ezt a pénzt és az EU eljárása a legbrutálisabb szabotázs, hogy kizár egyes országokat ebből. A kormányfő szerint Jean-Claude Juncker szolgáltatta ki a pártpolitikai szándékoknak az Európai Bizottságot, ő tette politikai testületté a bizottságot, és olyan vezetőket kell találni olyan, akik visszavezetik a Bizottságot arra az útra.
Orbán Viktor a több európai országban is bevezetett szilveszteri járványügyi korlátozásokról azt mondta, ő is naponta kapja a számokat, de most úgy látja, hogy az utóbbi napokban kedvezőbbek az állapotok és a vírust oltással lehet legyőzni, és nem karanténnal. Azonban az új, omikron variánst egyelőre még nem tudják pontosan jól felmérni, de ha szükséges lesz a beavatkozás, meghozzák. Közölte azt is, hogy a harmadik oltás beadásához köthetik majd a védettségi igazolvány érvényességét, de erre az idei évben és az új év kezdetén még nem kerül sor.
Orbán kijelentette, Kövér László kiszivárgott beszédének csak akkor lenne jogi következménye, ha hivatalosan titkosították volna ott az elhangzottakat, de ilyesmi nem történt. Mint ismert, Kövér László tavaly egy zárt rendezvényen arra utalt titkosszolgálati vezetőknek, hogy a magyar ellenzék jelenti az országnak a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt.
