A nehézlégzéses panaszokat sokan félvállról veszik,míg mások összetévesztik egy teljesen más betegséggel. Összegyűjtöttük a nehézlégzés valódi okát, amikről nem árt neked sem tudnod!
Egyre többen és egyre gyakrabban számolnak be napjainkban arról, hogy nehezen kapnak levegőt, és úgy érzik, mintha nem jutnának elegendő oxigénhez be- illetve kilégzéskor.
Ez előfordulhat olyankor, mikor edzés után kifulladunk, vagy amikor stresszhelyzetben érezzük magunkat, míg más esetekben egészségügyi gondokat jelezhet. A Medical News Today összeszedte a legfontosabb okokat és a lehetséges megoldásokat.
A leggyakrabb okok és tünetek
Megfázás
A náthás vagy influenzával kezelt betegek gyakran érzik úgy, hogy nem kapnak levegőt. Ennek oka az eldugult orr, a gyulladt torok, illetve légcsatornák, az orrmelléküreg-gyulladás, illetve a légúti szervekben felhalmozódott váladék. Ebben az esetben a légzési problémák a betegség egyéb tüneteinek enyhülésével együtt megszűnnek.
Szorongás
A lelki panaszoknak gyakran vannak fizikai kivetülései, melyek közé tartozhat a gyakori kifulladás és a nehéz lélegzetvétel. Pánikbetegség esetén, miután elmúlt az adott szorongásos roham, újra normálisabban lélegzik az adott személy, azonban előfordulhatnak szívrohamra emlékeztető, súlyosabb pánikrohamok is. Szorongáskor gyakran érezzük magunkat rendkívül idegesnek, pulzusszámunk megemelkedik, könnyen elfáradunk, nehezen koncentrálunk, ahogy emésztési zavarok is felléphetnek. Súlyosabb pánikrohamnál pedig erősen izzadunk, szívünk zakatolva ver, úgy érezzük, mintha fojtogatnának bennünket. Emellett mellkasi fájdalom, hőhullám vagy ezzel ellentétes érzés is jelentkezhet.
Asztma
Az asztma egy krónikus gyulladásos betegség, melynek következtében elzáródnak a tüdőbe vezető légutak. Felbukkanását környezeti és genetikai tényezők egy eddig ismeretlen kombinációja okozhatja, és az adott betegnél gyakran vissza-visszatérően jelentkezik, például olyan kiváltó cselekvéseknél, mint a dohányzás, pollenek belélegzése vagy a sportolás. Az asztma tünetei többek közt a zihálás, a krónikus köhögés, feszült érzés a mellkasban, illetve az ezek okozta alvászavarok.
Fulladás
Az is előfordulhat, hogy véletlenül lenyelünk valamit, például egy apró játékot vagy egy ételdarabkát, ami fennakad a torkunkon, ezzel akadályozza a megfelelő lélegzetvételt, melynek következtében nem kapunk levegőt, köhögni és zihálni kezdünk. A probléma könnyen orvosolható, ha gyorsan eltávolítjuk nyelőcsövünkből a nemkívánatos akadályt, de előfordulhat, hogy olyannyira megakasztja a levegő útját a lenyelt dolog, hogy csak orvosi segítséggel tudjuk megszüntetni a problémát. Ilyenkor arcunk színe elkékül, képtelenek vagyunk beszélni, fulladunk, míg végül eszméletünket veszítjük. Ebben esetben próbáljunk mielőbb segítséget kérni, értesíteni a mentőket, vagy rohanjunk a kórházba.
Evés utáni nehézlélegzés
Egyes betegségek esetében közvetlenül evés után érezzük úgy, hogy nehezen tudunk csak levegőt venni. Ezek közé tartozik például a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó COPD-betegség, vagy a refluxbetegség, melynek következtében a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, majd annak falát kimarva égő érzetet okoz.
Elhízás és mozgásszegény életmód
A rendszeres testmozgást nem végző, pluszkilókkal küzdő személyek esetében gyakori, hogy egy kisebb megerőltetésnél is úgy érzik, nem kapnak elég levegőt. Ilyenkor a fogyókúra és az egészséges életmódra való átállás nemcsak a felesleges kilóktól szabadíthat meg, de a légzési nehézségeken is segíthet.
Légúti szűkület
A már említett COPD-betegség, mely főként dohányosok körében gyakori, illetve az egyéb, tüdőt érintő bajok, mint például a tüdőtágulás vagy a krónikus hörghurut előszeretettel gátolják a megfelelő levegővételt. Ezek tünetei éjszaka még súlyosabban jelentkezhetnek, mivel alváskor máshogy lélegzünk, mint mikor ébren vagyunk. Légúti szűkület esetén úgy érezzük, nem kapunk elegendő levegőt, köhögünk, továbbá mellkasi fájdalmakra panaszkodunk, emellett könnyen elfáradunk, aminek oka, hogy vérünkbe nem jut elegendő oxigén. Tüdőtágulás esetében mindezek mellett megnövekedett mennyiségű váladék is keletkezik.
Az anafilaxia egy extrém allergiás reakció, mely életveszélyes állapothoz is vezethet, ezért azonnali orvosi ellátást igényel. Mivel egy adott allergén anyaggal való találkozás váltja ki, ezért gyorsan és váratlanul történik, de léteznek korai jelek és tünetek, melyek felismerésével megelőzhetjük a sokkot. Ezek közé tartoznak a kiütéses tünetek, az elnehezült torok, a légzési nehézségek, a rekedtség, a hasi fájdalmak, a szédülés, a hányinger, az alacsony vérnyomás, a felgyorsult szívverés és a szívritmuszavarok.
Terhesség
Várandósságkor, ahogy a magzat egyre nő, úgy szoríthatja egyre jobban az anya egyes belső szerveit és izmait. Ide tartozhat a rekeszizom is, mely döntő szerepet játszik a belégzésnél, ezért úgy érezhetjük, hogy minél jobban előrehalad állapotunk, annál nehezebben tudunk mély levegőt venni. Mindemellett a terhesség alatt szervezetünk a megszokottnál nagyobb mértékben termel progeszteron hormont, melynek következtében szintén úgy érezhetjük, hogy nem kapunk rendesen levegőt. Ha bármilyen egyéb tüneteket észlelünk magunkon, valószínű, hogy nem a várandósság okozza azokat, ezért érdemes orvoshoz fordulni velük.
Szívroham
A szakemberek szerint a nehézlégzés a szívroham egyik leggyakoribb előjele, ezért minden esetben nagyon figyeljünk oda, hogy nem észleljük-e magunkon az alábbi tüneteket: mellkasi nyomás, fájások a háton, az állkapocsban, gyomrunkban vagy a karunkban, izzadás, szédülés, émelygés.
