„A pánik, szorongás és az ehhez kapcsolódó reakciók veszélyesebbek lehetnek, mint maga a vírus” – mondta Irina Calomir, klinikai pszichológus és pszichoterapeuta egy nemrégiben megjelent cikkben.
Ezt a véleményt osztja a torontói Abdu Sharkawy, fertőző betegségekre szakosodott orvos is. Az orvos a Facebookon osztott meg egy üzenetet, amely gyorsan elterjedt a közösségi oldalon. Több, mint 1, 6 millió ember osztotta meg a posztot.
Így hangzik az orvos teljes üzenete:
„Több mint 20 éve vagyok fertőző betegségekre szakosodott orvos, naponta látok beteg embereket. Kis kórházakban és Afrika legszegényebb területein dolgoztam. HIV / AIDS, hepatitis, tuberkulózis, SARS, kanyaró, szamárköhögés, diftéria… kevés olyan betegség van, amivel nem találkoztam. A SARS kivételével nagyon kevés miatt éreztem sebezhetőséget, túlterheltséget vagy egyenesen félelmet.
Nem félek a COVID-19-től. Sokkal inkább aggasztanak a világszerte gyorsan terjedő járvány következményei. Jogosan aggódom az idős emberekért, akiknek gyenge az egészségi állapota, és akiknek a legtöbbet kell szenvedniük ebben a helyzetben. De nem félek a Covid-19-től.
Leginkább a pánik és a félelem hullámától tartok, amely magával ragadta a társadalmat, ami miatt az emberek kétségbeesve halmoznak fel mindenféle tartalékokat, mintha egy atombunkerben készülnének meghúzódni egy posztapokaliptikus világban.
Félek amiatt, hogy a kórházakból és más sürgősségi intézetekből ellopják az N95-ös maszkokat, pedig itt az orvosoknak és a személyzetnek valóban szükségük lenne ezekre, és ehelyett az emberek reptereken, kávézókban, bevásárlóközpontokban viselik őket, és ezzel csak tovább növelik a pánikot.
Félek attól, hogy a kórházakat ellepik azok az emberek, akik úgy gondolják, valószínűleg nem kapták el a vírust, de jobb, ha eljönnek ellenőrzésre, mert soha nem lehet tudni… és ennek azok a betegek fizetik meg az árát, akiknek tüdőgyulladásuk, szívelégtelenségük, agyvérzésük van, mert az orvosoknak és ápolóknak nem lesz idejük ellátni őket.
Attól tartok, hogy az utazási korlátozások olyan drasztikusak lesznek, hogy a családoknak nem lesz lehetőségük találkozni, esküvőkön, temetéseken, stb.
Attól tartok, hogy a pánik a gazdaság összeomlásához, sok vállalkozás csődjéhez és végül globális recesszióhoz vezet.
De leginkább attól félek, hogy milyen üzenetet adunk át a gyerekeinknek, ha szembe kell nézniük egy fenyegetéssel. Ahelyett, hogy észszerűségre, altruizmusra, empátiára tanítanánk őket, azt mondjuk nekik, hogy gyanakodjanak, féljenek, védekezzenek, és csak a saját maguk érdekeivel törődjenek.
A COVID-19-nek még távolról sincs vége. Előbb-utóbb mindenkinek lesz olyan barátja, családtagja, ismerőse, akit megfertőz. Erre fel kell készülnünk, nem hitethetjük el magunkkal, hogy velünk nem történhet meg.
Az az igazság, hogy a vírus nem okoz akkora kárt. A saját viselkedésünk, a „csak nekem legyen jó” típusú hozzáállás azonban katasztrofális következményekkel járhat.
Könyörögve kérek mindenkit, csillapítsuk az indokolatlan félelmet, a pánikot, de készüljünk fel mentálisan minden eshetőségre. Most lehetőségünk van megtanulni, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, mit jelent a megfelelő higiénia, és mennyire fontos a fertőző betegségek megelőzésében.
Lépjünk fel közösen ez ellen a kihívás ellen, egymás iránti együttérzéssel, türelemmel, mindig és mindenekelőtt keressük az igazságot, a tényeket, és tájékozódjunk a megfelelő forrásokból, ne figyeljünk a pletykákra és spekulációkra.
Tények félelem helyett. Tiszta kéz. Nyitott szív.
A gyerekeink hálásak lesznek majd érte.”