A ketogén étrend a szénhidrát bevitelének drasztikus csökkentésén alapul. Ha kevés szénhidrátot fogyasztunk, akkor a szerevetünknek igényei kielégítésére más tápanyagok felé kell fordulnia. Ez olyan, mintha egy hibrid autó kifogyva az üzemanyagból elektromosságot kezdene el használni.
A ketogén diéta neve a ketontest kifejezésből származik, amely az éhezésben lévő szervezet alternatív tápanyaga.
Mik azok a ketontestek?
Olyan vegyületek, amelyeket a máj állít elő éhezés során, miután már a rendelkezésre álló szénhidrát (beleértve a raktárakat is) legnagyobb részét elfogyasztotta. Ilyenkor a vércukorszint és az inzulinszint is alacsony, az anyagcsere a lebontás irányába tolódik el és a zsírszövetben raktározott zsír használódik fel a képzés során. Magyarán zsírégetés történik.
Ha folyamatosan szokásos mennyiségű szénhidrátot eszünk meg, ez a folyamat nem következik be.
Hogyan néz ki az étrend?
A ketogén étrend 60-80% zsírt (egészséges zsírok), 10-15% fehérjét és kevesebb, mint 10% szénhidrátot tartalmaz. Vagyis nagyon zsíros, normál fehérje tartalmú, de nagyon alacsony szénhidrát tartalmú ételekről van szó.
Hogyan néz ki egy ketogén napi menü?
Hasonló dolgokat kell elképzelni:
Reggeli: 4 tojás (tetszés szerint elkészítve), 1/2 avokádó és 1 vagy 2 evőkanál olívaolaj/kókuszolaj/ állati zsír
Ebéd: 115 gramm sült lazac 1 evőkanál olívaolajjal/kókuszolajjal, 1/2 csomag spárga és 1-2 evőkanál vaj.
Vacsora: sült karaj, 2 csésze spenót kókuszolajjal, 55g dióféle/olajos mag.
Az alap elmélet szerint, ha kevesebb szénhidrátot fogyasztunk, sokkal több zsírt égetünk el, mivel az használódik fel alternatív tápanyag (ketontest) képzésre. Bár eleinte fáradékonynak és gyengének érezzük magunkat, ez 2-3 hét alatt teljesen megszűnik, az étvágyunk szabályozottá válik, a tudatunk tisztul és élesedik, nő a fizikai és szellemi teljesítőképességünk, a látványos fogyásról nem is beszélve.
Működik-e hosszú távon?
Sajnos nincs rá klinikai adat, hogy a hosszú távú diéta mennyire működőképes. Mindenesetre azok, aki eddig próbálták, mind számos fent említett előnyös hatásáról beszámoltak. Ennek ellenére az egészségügyi szakemberek továbbra is csak neurodegeneratív kórképekkel (mint pl. epilepszia) rendelkező személyeknek ajánlják, mint terápiás étrend.
