Milyen gyakran beszélsz szüleiddel? Ha más városban laktok, mennyi időnkét látogatod meg őket? Az idő nagyon gyorsan repül, a kis gyerekből hamar felnőtt lesz, és a szülő megöregszik. Töltsünk minél több időt szüleinkkel, amíg csak lehet, mondjuk nekik minél gyakrabban, hogy mennyire fontosak!
Ezt a levelet egy idős édesanya írta gyerekeinek!
“Drágáim!
Holnap vendégségbe érkeztek hozzám, hogy megünnepeljük ezt a kerek születésnapot. Az idő elrepült, láthatjátok, hogy én is megöregedtem, kérlek, legyetek türelmesek velem, hiszen ti is eljuttok egyszer ebbe a korba.
Ha egy történetet kétszer mesélek el, vagy más századszor említek egy régi családi sztorit, ne szóljatok rám, hogy “Ezt már ezerszer mondtad, anya”. Csak kérlek hallgassatok meg, ennyit szeretnék mindössze.
Emlékezzetek vissza arra az időre, amikor gyerekek voltatok, és én fáradságot nem tekintve minden este mesét olvastam nektek. Ha százszor kértétek ugyanazt a mesét, akkor százszor olvastam el estéről-estére.
Ha azt mondom, hogy most nincs kedvem fürdeni, ne csodálkozzatok, hiszen hányszor sírtatok gyerekkorotokban azért, mert nem akartatok este fürdeni.
Ha nem értem a legújabb technológiát, legyetek türelmesek velem. Emlékszem, mennyit ültem mellettetek, míg megtanultátok a leckét esténként.
Higgyétek el, hogy bármennyire is igyekszem felfogni a technológia világát, nekem már nem megy olyan könnyen.
Mindig a legfontosabb helyet fogjátok elfoglalni a szívemben!
Ha már nem elég gyorsak vagy erősek a lábaim, nyugodtan menjetek a saját útjaitokon, ami nagyon fontos számotokra, elengedem a kezeteket, de azért néha mindig térjetek vissza hozzám.
Én már nem sietek sehová, mindig tárt ajtókkal várlak. Tudnotok kell, hogy a világon a legfontosabb dolog az, hogy szeressük, és megértsük egymást, amíg csak élünk.”
