Szinte példa nélkül álló, szigorú biztonsági ellenőrzés után léphettek be a média képviselői a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületébe, ahol csütörtök délelőtt hoznak ítéletet az utóbbi évek egyik legjelentősebb gyilkossági büntetőperében.
Gyárfás Tamást a Fővárosi Törvényszék bűnsegédként hét év fegyházra, míg Portik Tamást felbujtóként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte csütörtök reggel a Fenyő-gyilkosság miatt. Portik az ítéletből minimum 20 évet biztosan le kell, hogy töltsön. Gyárfást tíz évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától is, és legkorábban a büntetése 4/5-ének letöltése után kerülhet feltételes szabadlábra. Ez az elsőfokú ítélet, ami ellen az ügyvédek várhatóan fellebbeznek, így nem lesz jogerős.
A Markó utcai épület előtt több rendőrautó is parkolt, a regisztrált újságíróknak és a látogatóknak egy órával az ítélethirdetés előtt kellett megjelenniük a főbejáratnál, ahol tüzetes biztonsági ellenőrzés várt rájuk. Ezt követően a kijelölt útvonalon juthattak fel a második emeleti tárgyalóteremhez, ahol még szigorúbb csomag- és ruházatátvizsgálás történik.
A szigor legfőbb oka, hogy az ítélethirdetésre kihozzák a Kozma utcai börtönéből a rettegett bűnözőt, Portik Tamást. Az ő szállítását és biztonsági védelmét tucatnyi profi kommandós végzi, főként azok után, hogy két héttel ezelőtt az alvilági vezér fia épp ebben a Markó utcai épületben összetűzést provokált az ügy bírájával, akinek az arcába – a folyosón várva rá – egy pohár kávét öntött.
A büntetőper csaknem öt éve tart, és Gyárfás Tamás mindvégig következetesen tagadta, hogy bármi köze lenne Fenyő János 1998. február 11-én történt meggyilkolásához. Bár a tárgyalás során ritkán szólalt meg, az utolsó szó jogán elmondott többnapos beszédében Portik Tamás tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz, legfőképp pedig azt, hogy erre Gyárfás Tamás bujtotta volna őt fel.
A Fővárosi Törvényszék tárgyalóterme teljesen megtelt, a hallgatóságnak a tárgyalás megkezdése előtt negyed órával el kellett foglalnia a helyét. Jó előre írásban felhívták a figyelmet, hogy a terembe nem lehet ki-be járkálni, noha az ítélethirdetés, majd annak bírói indoklása órákon át tart majd.
Ezekben a percekben erős rendőri kísérettel érkezett meg dr. Póta Péter, a bírói tanács elnöke. A helyszínen lőszer, robbanószer és fegyverkereső kutya is van, elképesztő készültséggel várják az ítélethirdetést.
Az ügyiratok egy része az asztalon, a kamerák már készenlétben nagyjából fél órával a tárgyalás kezdete előtt.
A vádlottak padján TEK-esek társaságban háttal ül Portik Tamás és Gyárfás Tamás is.
Nem sokkal háromnegyed 9 előtt Gyárfás Tamást a Fővárosi Törvényszék bűnsegédként bűnösnek találta, ezért hét év fegyházra ítélte, míg Portik Tamás felbujtóként szintén bűnös; ő életfogytiglani börtönbüntetést kapott a Fenyő-gyilkosság miatt. Portiknak az ítélet nyomán minimum 20 évet biztosan le kell ülnie.
Gyárfás Tamás, akit tíz évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától is, legkorábban a büntetése 4/5-ének letöltése után kerülhet feltételes szabadlábra. Ez az elsőfokú ítélet, ami ellen az ügyvédek várhatóan fellebbeznek, így az nem lesz jogerős.
Az ítélet ismertetése
Gyárfás Tamás láthatóan megtört, pedig először úgy tűnt, felkészült az ítéletre. Reményvesztetten hallgatta végig az ítélet felolvasását, és azóta is meredten néz maga elé és csak néha-néha pillant fel. Portik arckifejezése az általa viselt maszk miatt nem volt látható.
Póta Péter bíró az indoklásban elmondta:
Gyárfás és Portik 1993 körül ismerkedett meg, utóbbi bérelte Gyárfás lakását, mindezt úgy, hogy Gyárfás ismerte Portik előéletét. A bíró ezután hosszasan sorolta, a Gyárfás és Fenyő János között kialakult és az évek során elmérgesedett üzleti konfliktusokat. A Nap TV és a rádióújság kapcsán több nézetkülönbség is felmerült közöttük, majd anyagi vitába keveredtek, és pereskedésbe is bonyolódtak.
Fenyő János nem titkolt módon szerette volna kiszorítani a médiapiacról Gyárfást, miközben igyekezett megszerezni érdekeltségeit. Ennek érdekében a Fenyő az általa birtokolt Népszavában 40 negatív hangvételű cikket jelentetett meg vetélytársáról. A frekvenciapályázat akkor közelgő kiírása okán megpróbálta olyan helyzetbe hozni, hogy azon ellenfele az ellene indult eljárások miatt ne vehessen részt. Még azt is kijelentette, hogy „kinyírja” a szakmából Gyárfást.
A sértett 120 oldalnyi, úgynevezett fehér könyvet állított össze, ebben minden terhelő adatot és kifogásolható üzleti lépéseket is részletesen felsorolt. Egy beszélgetés alkalmával – a bírói indoklás szerint – Gyárfás azt is kijelentette ismerősének, hogy „a sértettnek nincs jövője, előbb utóbb kinyíratja magát.” 1996 után már teljesen elmérgesedett a viszonyuk a Nap TV működtetése kapcsán. Ezt követően kerül sor az alábbi eseményre Portik és Gyárfás között.
Arra kérdésre, hogy a sértettet „szétb*sszuk-e”, Gyárfás kezét széttárva beleegyező mozdulatot tett, így adta hozzájárulását. Portik ezután vette fel a kapcsolatot Jozef Roháccal, aki utóbb a Fenyő-gyilkosságot végrehajtotta, és akit ezért el is ítéltek. A két médiacézár között gyűlöletig fajuló ellentét alakult ki, még Horn Gyula akkori kormányfő is igyekezett őket kibékíteni.
A bíró itt ismertette Tasnádi Péter szerepét, aki azért került képbe, mert abban az időszakban egy másik bűnügy kapcsán egymás után vették őrizetbe a hatóságok az Energol-ügy szereplőit, és ebbe a körbe tartozott Portik is.
Gyárfás 1997 szeptemberében hívta találkozóra Tasnádi Pétert, akinek neve az alvilágban, de a médiában is ismert volt. Őt kérte meg Fenyő János megölésére, és Tasnádi 12 millió forint ellenében vállalta a megbízást. Gyárfás 6 milliót még akkor átadott neki, ám ő nem teljesítette a megbízást.
Horn Gyula közbenjárásra 1997 decemberben megállapodást kötöttek, látszólag elsimultak az ellentétek, ezt kézfogással pecsételték meg. Ám a felszín alatt Fenyő továbbra is igyekezett ellehetetleníteni Gyárfás működését.
A bírói indoklás szerint 1997 decemberében Portik üzenetet küldött Gyárfásnak, hogy „a dolog hamarosan realizálódik.” Következő év február 11-én pedig a már ismert módon Rohác és társai végrehajtották a hazai kriminalisztika egyik legbrutálisabb gyilkosságát Fenyő János ellen.
Mi vár Gyárfásra? A legkeményebb, legszigorúbban őrzött börtönök egyikébe kerülhet az egykori sajtócézár
Balassagyarmat, Budapest, Márianosztra, Sátoraljaújhely, Sopronkőhida, Szeged, Vác. Ezekben a városokban van ma Magyarországon fegyház fokozatú büntetés-végrehajtási intézet. Hogy a most 74 éves Gyárfás Tamást hol helyezik el, arról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) dönt majd, egy biztos: rendkívül zárt, magas biztonsági fokozatú elzárásra kell számíthat.
Gyárfás Tamás a folytatásban belemélyedt a kézhez kapott írásos bírói indoklásba, de néha felnézett az iratokból. Volt, hogy perceken át mereven nézte a szöveget felolvasó bírót, tekintette mérhetetlen csalódottságról árulkodott.
Dr. Póta Péter bíró ezek után hosszasan elemezte a beidézett tanúk állításait, azok fontosságát. Majd a bizonyítékokra, egyebek között a lefoglalt magnókazettákra, és a hanganyag szakértői értékelésére tért ki. Mint ismert, ezeket Portik Tamás rögzítette titokban évekkel a bűntett után a Gyárfással kettesben folytatott beszélgetésekről.
Nyelvész és technikai szakértők elemezték a beszélgetésen elhangzott mondatokat, a beszélgetés módját. A végső konklúzió: a hanganyag nem manipulált. Három egymástól független szakértő is ezt állította, nem adva helyt a vádlottak ezzel ellentétes védekezésének. A diskurzus elemzésével azt vizsgálták, megállapítható-e a vádlottak között függőségi viszony. Szakvéleményük szerint, feltárható kölcsönös függőségi viszony. Érezhető feszültség volt köztük, valamint az, hogy Portik ki akart mondatni valamit Gyárfással, amitől ő tartózkodott.
A bíróság szerint mindketten tudták, hogy Portik Gyárfás tudtával ölte meg a sértetettet. Gyárfás azért próbálta visszautasítani Portik különböző állításait, amelyek a bűncselekményre vonatkoztak, mert kiváló szakember volt, óriási médiarutinnal, és ura volt az érzéseinek, ezért nem árulta el magát. A beszélgetések során a cáfolat elmaradása nem feltétlen jelenti az állítással való egyetértést, de kiérezhető volt a taktikázás.
A bírósági indoklás folytatásában a bíró emlékeztetett rá:
– Mindkét vádlott tagadta a cselekmény elkövetését, a bizonyítékok részletes értékelése alapján dönthetett a bíróság a bűnösség mellett. Kulcsfontosságú volt vádlottak és a tanúk szavahihetősége – fogalmazott a bíró.
Gyárfás Tamás néha konkrét kérdésekre is gyakorta terelő, semmitmondó válaszokat adott. Emelett szándékosan kerülte el a poligráfos vizsgálatot
– mutatott rá Póta Péter.
Pszichológus ugyan igazolta az állítását, hogy nincs benne erőszakos hajlam, de több tanú kijelentése ennek ellenkezőjére utalt. Több esetben használt fenyegető kijelentést.
– Ha valóban idegen lenne tőle az erőszak, nem tehetett volna ilyen fenyegető kijelentéseket – szólt az indoklás.
Terhére rótta fel a bíróság, hogy kivárt, és nem tett feljelentést csak, amikor már kipattant az ügy.
– Portik és Tasnádi is zsarolta önt, ám ön – szavai szerint – csak kezelni igykezett őket, és nem adott magyarázatot arra, miért volt szükség erre akkor, ha egy el nem követett bűncselekménnyel akarták sarokba szorítani. Nem adott hihető magyarázatot arra, miért tartott attól, hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében adatokat hozhatnak nyilvánosságra. A feljelentés és a teljes elszigetelődés lett volna a megfelelő és megmagyarázható magatartás – érvelt a bíró.
A „szétb.szom” kifejezés Portik szerint bántalmazást jelentett, ám a bíróság szerint egyértelmű volt a kifejezés, amit Gyárfás nem értett félre. Ezt követően a bíró szünetet rendelt el. Gyárfás Tamás szó nélkül csendben kivonult a terem oldalsó ajtaján. Ügyvédje, Dr. Zamecsnik Péter gondterhelten ült le egyedül a folyosó egyik padjára. Gyárfás eközben egyedül sétált el a folyosó lezárt szakaszán, telefonnal a fülén. Tíz perc elteltével ugyanúgy tér vissza, arca kifejezéstelen volt, nem nézett senkire.
Forrás:blikk.hu
