A kormány először közölt hivatalosan új inflációs becslést a 2025-ös évre vonatkozóan, amely fontos információ a nyugdíjasok számára a jövő évi nyugdíjemelés mértékének meghatározásában.
Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az Inforádiónak adott interjújában elmondta: 2023-ra 3,7%-os, 2024-re pedig 3,2%-os inflációval számolnak.
A miniszter szerint ezek az inflációs számok egy mérsékeltebb kamatpályát is lehetővé tesznek.
Ez a bejelentés arra utal, hogy a kormány az elmúlt hónapokban felülvizsgálta és frissítette inflációs várakozásait. A tavasszal publikált konvergenciaprogramban még 4,2%-os átlagos inflációt vártak az idei évre, és 3,6%-ot a következő évre.
A mostani adatok szerint az idei átlagos inflációs előrejelzést 0,5 százalékponttal, a 2025-ös pénzromlás mértékét pedig 0,4 százalékponttal csökkentették.
A Portfolio által néhány héttel ezelőtt közzétett inflációs felmérés szerint 2024-ben átlagosan 4%-os, 2025-ben pedig 3,9%-os infláció várható.
Ebből következik, hogy a kormány jelenlegi előrejelzései optimistábbak az elemzők várakozásainál, hiszen alacsonyabb inflációval számolnak.
Ha a kormány 2025-ös költségvetését valóban 3,2%-os átlagos inflációval tervezi meg, akkor a nyugdíjak is ekkora emelést kaphatnak januárban.
Az idei év elején az öregségi nyugdíj átlaga 231 ezer forint volt. Ha ezt az összeget jövőre 3,2%-kal emelik, akkor az átlagnyugdíj szintjén havi 7400 forinttal több jövedelmet jelenthet az érintettek számára, ami 2025-re 238.400 forintos átlagnyugdíjat eredményezhet.
Ez éves szinten körülbelül 89 ezer forintnyi plusz nyugdíj juttatást jelenthet az átlagnyugdíjasoknak.
A költségvetés idén 6010 milliárd forintot tervez nyugellátások kifizetésére. Ha jövőre ezt 3,2%-kal emelik, az 190 milliárd forintnyi plusz kiadást jelentene a büdzsének.
Az infláció mellett a kormány 2025-re 7,6%-os növekedést vár a dolgozók jövedelmében. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóereje továbbra is elmarad a bérek növekedésétől, ami a nyugdíjasok elszegényedését eredményezheti.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugdíjemelés nem feltétlenül biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Mint mondta, a nyugdíjasok relatív elszegényedése elkerülhetetlen minden olyan évben, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése meghaladja az inflációt.
Ez a helyzet komoly kihívást jelent a nyugdíjasok számára, hiszen a reálérték csökkenése az életminőség romlását eredményezheti.
A nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek és szakértők ezért folyamatosan hangsúlyozzák a nyugdíjrendszer reformjának szükségességét, hogy a nyugdíjak ne csak az inflációval, hanem a bérek növekedésével is lépést tudjanak tartani.
