A dohányzás a vezető halálokok, azaz a szív-és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek sorában az elsők között szerepel. A dohányosok körében ezen megbetegedések valószínűsége 2-4-szer nagyobb, mint a nemdohányzóknál.
A passzív dohányosok sem ússzák meg olyan könnyen a dolgot, mivel náluk is van kockázatemelő hatása a cigarettafüst beszívásának, ami nem kevesebb, mint 25-30%.
A dohányzás, mint kockázati tényező szerepe
A szív- és érrendszeri betegségek, amelyek nagyban befolyásolják az agyi működéseket is, a világszerte előforduló összes haláleset 1/3-ért felelősek. a WHO Európai Régiójának statisztikája szerint a 2015-ben elhunyt dohányosok 46%-a szív-érrendszeri betegség miatt vesztette életét. Magyarországon a dohányzással összefüggő halálesetek száma eléri a 62 ezer főt évente.
A leszokás hatása
Bár nem könnyű leszokni a dohányzásról, az általa tapasztalt pozitív hatások megérik az erőfeszítést. Számos betegség kialakulásának valószínűsége csökken azáltal, hogy leteszi valaki a cigarettát, függetlenül attól, hogy mióta szívja.
A cigi letétele után már 20 perccel tapasztalható a szívverés számának csökkenése a normál szint felé. Egy napon belül a vér oxigenizációja is normalizálódik. Heteken belül javul a keringés és a légzésfunkció.
Egy évvel a leszokás után a koszorúér betegségek kockázata fele a dohányzókénak, 5-15 évvel utána az agyi események kialakulásának kockázata megegyezik a nem dohányzókéval. 10 évvel a leszokást követően a tüdőrák rizikója a felére csökken.
A számos intézkedés, amelyet a dohányzás visszaszorítása érdekében vezettek be az Európai Régió többi országához hasonlóan, már nálunk is látványos eredményekkel kecsegtet. A 2003-ban mért 34%-os dohányzási gyakoriság 2014-re már csak 28%-os eredményt mutatott, amely folyamatosan csökkenőben van. Sajnos ezek mellet az is kiderült, hogy Európában továbbra is itt a legmagasabb a dohányzó nők aránya.
