Már szeptembertől jelentős változás jöhet az óvodai nevelésben egy rendelettervezet értelmében, amelynek társadalmi egyeztetése február 22-én lezárult.
A javaslat szerint azokat az óvodásokat, akik a következő tanévben kezdik meg az általános iskolát, külön csoportokba osztanák az intézményeken belül.
A cél a gördülékenyebb átmenet biztosítása és az iskolai életre való felkészítés. Azonban szülők, szakértők és érdekképviseletek részéről is komoly kritikák érkeztek a tervezettel kapcsolatban.
Szülői és szakértői aggályok
A rendelettervezet megjelenése után szülők ezrei kezdtek tiltakozó akciókba, hangsúlyozva, hogy a gyermekek számára ez az intézkedés jelentős stresszt okozhat.
Az egyik fő aggály, hogy a gyermekeket kiszakítanák megszokott óvodai közegükből, új óvodapedagógushoz és új csoporttársakhoz kellene alkalmazkodniuk – mindezt az iskolakezdés előtti utolsó évben.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és gyermekpszichológusok is megszólaltak az ügyben. Stranigg Dóra gyermekpszichológus szerint a gyermekek lelki fejlődése szempontjából az lenne az optimális megoldás, ha nem az óvodát alakítanák át iskolaszerűbbé, hanem az iskola első évét igazítanák jobban az óvodai környezethez.
A magyar oktatásra jellemző, hogy a gyermekeket mindig egy következő szakaszra készítjük fel, ahelyett, hogy a jelenlegi fejlődési szakaszukból hoznánk ki a legtöbbet.
Az iskolaérettséget leginkább a játékos, természetes tevékenységek támogatják, például a gyurmázás, rajzolás és az önállóság fejlesztése, nem pedig a strukturált feladatlapok kitöltése. – mondta a szakember.
A legfrissebb KSH-adatok szerint Magyarországon jelenleg 322 ezer óvodás van, ami jelentős csökkenést jelent a rendszerváltás óta, amikor ez a szám még 391 ezer felett volt. Ezzel párhuzamosan az óvodai férőhelyek száma rekordszintre, 388 ezer fölé emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy elvileg van elegendő kapacitás az intézkedés végrehajtására, de kérdés, hogy az óvodák humán és anyagi erőforrásai megfelelnek-e a várható kihívásoknak.
Pszichológusok véleménye az átalakításról
Rosta Ágnes, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa szerint a gyermekek fejlődése szempontjából a biztonságos kötődés és a stabil kapcsolatok alapvető fontosságúak. Az új csoportba helyezés extra stresszt és szorongást okozhat, amely hátráltathatja a tanulási folyamatokat és a szociális fejlődést is.
A gyerekek érési üteme eltérő, nem fejlődnek egyformán. A homogén iskola-előkészítő csoportok létrehozása figyelmen kívül hagyja ezt a természetes eltérést, és mesterséges uniformizálásra törekszik. – magyarázta.
Makai Gábor klinikai szakpszichológus viszont úgy véli, hogy az intézkedés nem feltétlenül fog hosszú távú pszichés károkat okozni. Szerinte a megfelelő pedagógiai támogatással a gyermekek könnyebben feldolgozhatják az átállást.
Az óvodai rendszer már most is számos kihívással küzd, különösen a kisebb településeken, ahol az óvodapedagógusok száma nem mindig elegendő. Egy plusz csoport létrehozása szervezési és finanszírozási problémákat is felvethet, különösen ott, ahol már most is három vagy kevesebb csoport működik.
A magyar óvodák működése sokéves tapasztalatokra épül, és egy ilyen gyors átalakítás óriási kihívást jelentene a pedagógusok és intézményvezetők számára. Nem csupán új csoportok létrehozása szükséges, hanem az oktatási és nevelési módszerek átdolgozása is. – mondta Rosta Ágnes.
A szakértők szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az óvodai és iskolai átmenetet fokozatosan és differenciáltan alakítanák ki.
A gyermekek egyéni szükségleteihez igazított fejlesztés lenne kívánatos, nem pedig az egységesítés.
Az első osztályban lehetne nagyobb hangsúlyt fektetni a játékos, óvodai típusú tanulásra.
Több pedagógiai és pszichológiai egyeztetés lenne szükséges a szakmai szervezetekkel és a szülőkkel.
A szeptembertől tervezett óvodai átalakítás komoly hatással lehet az iskolaérett gyerekek életére. A szakértők és szülők egyaránt aggódnak a gyermekek érzelmi biztonságának és fejlődésének megőrzése miatt, és hangsúlyozzák, hogy az iskolai átmenet kérdését más módon kellene kezelni.
A következő hónapokban kiderül, hogy a kormány mennyire veszi figyelembe a felmerülő aggályokat, és hogy az intézmények kapnak-e elegendő időt és forrást az új rendszerre való átállásra.
